12.rész-Új otthon, új élet

 Sziasztok!:)) Nem kaptam komikat.. :((  ezért szomorú vagyok, de azért itt van az új rész! Szeretnélek kérni titeket, hogy írjátok le a véleményeteket vagy pipáljatok!:)) Nekem sokkal könnyebb, ha látom tetszett e a rész.. Mellesleg túl léptük az 1000 oldal megnyitást, amiért nagyon hálás vagyok.. Nagyjából ennyi, amit mondani szerettem volna!:)
Jóó Olvasást!:))
 *Bella szemszöge*

Bella

Nem voltam sokat a fürdőben, csupán fél óra kellett, hogy elkészüljek. Mikor kiléptem Justinnak tátva maradt a szája.
-Gyönyörű vagy! Jól választottam.
-Köszönöm Justin! Nekem is tetszik.
Háromnegyed háromkor indultunk el, mert a ház tényleg nem volt messze. Kopogtunk és egy 20as éveit töltő pár nyitott ajtót nekünk.
-Sziasztok.-mosolyog a nő barátságosan-Gyertek be! Én Diana vagy, ő pedig a férjem Simon.
-Sziasztok- köszönünk egyszerre Justinnal.-Ő Bella én pedig Justin vagyok..-mondja mintha ő nem lenne nyílván való. Nagyon ismerősek ezek az emberek, de nem tudom honnan.
-Justiiiiiiiiiin.-fut felénk egy csöppség. Elenor. Meg van! Velük találkoztunk  a London Eye-nál.
-Szia Picúr! Mi újság?-kapja fel Justin. És semmit nem szólnak a szülei..
-Örülök, hogy újra láthatlak.-bújik édesen a nyakához.
-Elenor,  ők nézik meg a házat, és lehet, hogy meg is veszik.
-DE jó! Akkor szomszédok leszünk.-Ujjong a kislány. Szóval itt laknak ők is.
-Na gyertek, körbe vezetlek titeket.- néz ránk kedvesen Simon
Óriási ez a ház. Van vagy hét szoba, mindegyik saját fürdő szobával. Legnagyobb örömömre hatalmas konyhája, nappalija és étkezője van. Imádok főzni, ezért biztosan sok időt töltök majd a konyhában.
-Köszönjük. Mikor költözhetünk?-néz JuJu Diana szemébe.
-Amikor nektek jó, akár holnap.
-Okkés, akkor mennyi lesz?-Justin még elintézte ezeket a dolgokat, addig Elenor elrabolt, hogy megmutassa melyik szobát ajánlja nekünk. Egy nagyon szép szobába vitt be..szóval megfogadtam a tanácsát, én ebbe a szobába költözök be. Utána megmutatta a szembe lévő ajtó mögött rejtő szobát, ami szintén csodálatos volt.. a falak feketék és fehérek.. hihetetlen. Igaz a bútorok csak minimálisak, de ez így is elképesztő.
-Bella, néha lehetek majd veletek?
-Persze, ha anyukádék megengedik.
-Biztosan meg fogják, múltok is csak azért voltak mérgesek,mert nem szeretik ha szó nélkül el tűnök-
-Ez természetes. Féltenek téged!-simítok végig az arcán.
-Tudom , tudom.-bólogat. Ahhoz képet, hogy maximum 6éves nagyon értelmes.
-Lányoooooook!-kiabál Justin.
-Itt vagyunk.-kiabálunk vissza egyszerre, ami miatt nevetésben törünk ki.
-Gyere Édesem, haza kell mennünk pakolni.-neki nem kell, mert a szállodában esze ágában sem volt kipakolni. Inkább öltözködött bőröndökből.
-Szia Elenor- hajolok le az előttem álló lánykához, aki boldogan borul a nyakamba.
-Sziasztok.-öleli meg a lábunkat, miután felálltam, hiszen csak addig ér fel. Elköszöntünk Simontól és Dianától is, majd elsétáltunk Justin autójáig és beszálltunk abba.
-Annyira szép ez a ház.-mondom a mellettem ülő fiúnak.-És nem hittem volna, hogy pont az ő házukat nézzük meg.
-Én sem tudtam. Csak telefonon beszéltem velük, de nagyon jó fejek. A múltkori után nem hittem volna.
-Elenor az mondta szeretne majd velünk lenni..
-Hát ha már a szomszédunk lesz..de a szülei nagyon féltik őt.
-Ez természetes..egyáltalán nem csodálkozom már rajta.
-Hát, ma már semmit nem lehet tudni..-parkol le a házunk előtt-Na menjünk pakolj össze, addig én rendelek valami kaját.
-Ú...basszus tényleg. Nem főztem semmit.. Nem számítottam arra, hogy este fél7ig elleszünk.
-Semmi baj nincsen Sweety.-nyom egy apró puszit az arcomra.-És hívd fel anyudat.-Na ja. Ez még szép lesz..remélem anya nem akad ki. Kiszálltunk az autóból majd a ház felé indultunk. Justin a nappalit vette célba én meg a szobámat.
Mikor beléptem tátva maradt a szám. A földön vörös rózsa szirmok hevertek, kivéve az ágyam felé egy sávban. Elindultam a kis ösvényen, hogy megtudjam ennek mi az oka. Az ágyamon tovább rózsákat találtam, amik egy kis díszdobozt fogtak közre. Kíváncsiságom miatt hamar kinyitottam. Egy cetli és egy "J&B" betűkből álló karkötő pihent benne. A cetlin ez állt: "Lehet, hogy kicsit korai, de nem bírom tovább: Lennél a barátnőm?
                            Justin"
Mind ez a saját kézírásával. Nem értem.. mármint nem a kérdést, hanem azt, hogy mikor volt ideje erre? Egész nap velem volt.. Gyorsan elmentem lefürödni, mert erre most szükségem volt. Fürdés alatt rengetek kérdés kavargott a fejembe, de egy kiemelkedett. Biztos, hogy nem csak egy kaland lennék neki?
Soha nem tudom meg a választ, ha nem próbálom ki..Kimásztam a kádból és a szekrényem felé vettem az irányt. Nem vágtam túl csinosba magam, de egy elég szép ruhát vettem fel, a sminkemmel és a hajammal sem bajlódtam sokat, a sminkem natúr lett a hajamat meg csak kiengedtem.
Kiegészítőként az új karkötőmet vettem fel.. Nagyon tetszett a végeredmény.

Bella ruhája

 Lesétáltam a konyhába, ami nehézkesen ment, a cipőm sarka miatt, de sikerült.
Az étkezőben újabb meglepetés fogadott. Az asztalon egy rózsacsokor állt, körülötte kicsi gyertyákkal és a virágok között egy borítékkal. Ez állt a kártyán: "Mi a válaszod? Hogy meg mondd meg kell keresned.
                        Justin"
Már biztos voltam abban, hogy mit fogok mondani, de nem volt ötletem, hogy hol keressem. Leültem a fekete székre és gondolkodni kezdetem. Nagyjából három perce ülhettem, mikor hirtelen felpattantam, és elindultam a kert felé.. egy próbát meg ér.
És igazam lett. Justin  a kedvenc fám melletti padon ücsörgött 1 szál virággal a kezében, kiöltözve. Mikor meg látott felállt és elindult felém, majd meg állat előttem és át nyújtotta a virágot. Kék rózsa. A kedvencem. A szívem nagyon gyorsan kezdett verni, és nem bírtam megállni a mosolygást.
-Igen, szeretnék a barátnőd lenni.-mondtam ki ezt az egy mondatot.
Justin magához húzott és megcsókolt. Az első hivatalos csókunk.-Köszönök mindent!-nézek csillogó szemeibe.
-Én köszönöm!-suttogja.-Menjünk vacsizni, mert kihűl a kaja.- kulcsolja össze újainkat. Nagyon jó érzés volt ez...régen fogtam már így valakinek a kezét. A vacsora nagyon finom volt, párolt csirke mell francia salátával.
-Desszertet?-néz rám irtó szexin.
-Erre is gondoltál?-kerekedik ki a szemem.
-Természetesen.
-Akkor, igen.
-Hozom Édes.-tűnik el barátom, majd pár perc múlva visszatér egy  tál eperrel és olvasztott csokival. Imádom az epret! Nem hiszem el, hogy ezt is tudja!
-Amúgy nagyon jól áll-mutat a csuklómon lévő karkötőre.
-Nekem is nagyon tetszik, köszönöm.-adok egy puszit az arcára, mire ő felhúzza a szemöldökét. Maga felé fordít és megcsókol.

Nem tudom, hogy meddig beszélgettünk este és azt sem tudom, hogy hogyan kerültem fel a saját szobámba, de a legnagyobb rejtély az az, hogy miért fekszem egy szál fehér neműben Justin mellett...