27. rész_ Az indulás.

Jó olvasást. :*

*Bella szemszöge*
    Miután felmentünk, két kikészített ruha várt ránk. Nem igazán tudtam mire vélni, de nagyon összeilletek, mintha direkt ugyan olyan színben lennének.
-Na mi lesz?Felveszed?-kérdezi Justin kíváncsian, én csak bólintottam és berohantam a fürdőbe.(persze csak amennyire a lábam engedtem..)
Hajamat gyorsan kivasaltam és feltettem egy eléggé durva-feket- simket is.
Alig fél óra kellett, hogy végezzek, de mikor kiléptem Justin már annyira el volt merülve telefonjában, hogy észre sem vett.
Mögé lopakodtam és átöleltem.
-Készen is vagy?
-Igen, de miért kellett így kiöltözni?
-Meglátod, de menjünk.-kulcsolja össze ujjainkat.
    Egy nagyon szép -fehér-Ferrari állt a ház előtt.
Csodálkozva léptem közelebb, mert, hogy ez az autót még nem láttam.
-Akkor vettem mikor kórházban voltál. És igazából a tiéd lesz, ha meg lesz a jogsid.
-Aha, de nem gondolod, hogy túlságosan elkényeztetsz?-ülök bele gyönyörűségbe.
-Nem..nem hiszem. Megérdemled..
-Hova megyünk?-kérdezem meg az, amire tudom, hogy úgysem fogok választ kapi.
-Meglepetés.-tudtam. Az út csendesen telt.
    Egy óra kocsikázás után megérkeztünk a..a tengerpartra?!
Oké ezt még felfogom..romantikus séta mag minden, de amikor kiszálltam megláttam egy gyönyörűen megterített asztalt, ami feltehetőleg ránk várt, mert sehol egy lelket sem láttam.
-Ez az én búcsú ajándékom.-ölel át hátulról Justin.
-Hogy lehetsz ennyire tökéletes?-fordulok meg ölelésében, hogy szemeibe tudjak nézni.
-Te is tudod, hogy nem vagyok az, de szeretném, ha éreznéd, hogy szeretlek. -és megcsókolt a végén.
    Az asztalhoz érve teljesen leesett az állam. Két pezsgős pohár  állt az asztalon és valami sült hús. Az asztal mellett pedig jégbe helyezve egy gyerekpezsgő, hiszen Biebesnek  ma még vezetnie kell.
-Nincs kedved sétálni?-kérdezi Justin, miután befejeztük a vacsorát.
-De van!-csillan fel a szemem.
-Arra menjnük.-mutat egy irányba.
    -Mi lesz, ha elmész?-kérdezem, azt ami nyom leglbelül.
-Nem leszek itt.-nevet-Amúgy nem tudom. Skype..telefon..Megoldjuk valahogy.
-És Selena?
-Semmi nem lesz vele. Gondolom rám mozdul..én leszerelem..tovább próbálkozik..megint lekoptatom..depresszióba esik..aztán ágyba bújik az első szembe jövő pasival.-vázolja fel a "helyzetet".
-Mi meg minden nap beszélünk.
-Így van. Szeretlek és ezen nem fog változtatni pont Ő.
-Remélem is!-bújok a mellkasába.
    Nagyjából két óra séta után fordultunk vissza az autóhoz .Mindkettőnk telefonja ott maradt, szóval gazdagabbak lettünk pár nem fogadott hívással és üzenettel.
    29 nem fogadott hívás:   
    3Perrie
    4Boco
    5Ismeretlen
    1Daniella
    19 Ester(!!)
Atya ég..mi történt?
Nézzük az üziket..
    12:
Ester:
"Szia Bella, hol a jó édes anyámba vagy?! xoxo"
"TE csaj! visszaírni én fogok?!"
"Jó hívom Justint"
"Oké..szóval együtt vagytok. Mindegy siessetek, mert lefogja késni a gépét!"

Perrie:
"Szia! Lassan gyertek haza, mert a fiam lefogja késni a gépet!"

Boco:
"Isabella Smith..Mindenki szét aggódja magát..gyertek már haza!"
"Baasszus! Kérlek! Told haza a formás seggedet, mert belerúgok egyet!"

Ismeretlen:
"Már csak pár óra. S."
"Nem ajánlom, hogy lekésse miattad a gépet.S."
"Igazán vissza írhatnál.. már a számomat is tudod!"

*ismeretlen szám*
"Ja basszus nem láttad. Most már írhatsz."
"Neked annyi"

És ennyi. Mi történt otthon? De legalább megtudtam annak a ribinek a telefonszámát.
-Neked is lett pár üzid és nem fogadott hívásod?-kérdezem a mellettem ülő -nevető-srácot.
-59-ból 15 anya a többi e többiek között oszlik el.
-Na induljunk.-nevetek én is.
        ***
    Az úr visszafele is csendeben telt volna...ha Justin nem tartott volna nekem koncertet. Imádom a hangját, főleg így élőben.
    -Végre itthon vagytok!-ugrik fel a lépcsőről Boco.
-Mi baj van?-esek kétségbe egy kicsit.
-Itt van az a Gomez vagy ki..-kiabál-nem is érdekel. De idegesítő!-baj van, ha azaz ember is kiborul, aki általában a legidegesítőbb, akkor ez a személy tényleg idegtépő.
A probléma csak az, hogy egy Gomezt ismerek. És őt nem akarom látni..
-Ugye nem Selena Gomez.
-De igen! Idejött "Justinnal megyek" indokkal. -nyávogott Selena hangján.
-Végem van.-hajtom le a fejem.
-Dehogy van! Gyertek!-húz maga után mindkettőnket Justin.
-Biebes! DE jó, hogy itt vagy!- áll fel Selena az ÉN kanapámról és az ÉN pasim nyakába ugrik.
Justin úgy állt mint egy fabábú, és még mindig az én kezemet szorongatta.
-Elköszönök tőlük és mehetünk..-hámozza le magáról a csaj kezeit.
    Kivezetett minket a konyhába-ezzel magára hagyva Gomezt-és végig ölelgetett minket.
    Hozzám ért oda utoljára.
-Ne aggódj rendben? Ha oda értem hívlak. Te maradj itthon, mert nehezen jutnál csak haza..Szeretlek.
-Én is szeretlek. Vigyázz magadra. Hiányozni fogsz.
-Te is hiányozni fogsz nekem.-csókol meg.
-Khmm..indulnunk kéne.-nyávog bele a tökéletes pillanatunkba Selena.
-Jól van..megyek. Szia Sweety!-ölel meg utoljára az ajtóba és kilép azon.
    Ekkor tudatosult bennem, hogy az a ribanc fél éven keresztül mindennap az én barátommal fog kelni és feküdni. Vagy legalábbis egy turné buszban..
    Vissza lépkedtem a már teljesen sötét nappadiba és leültem a vajszínű fotelomban. Végig gondoltam az elmúlt néhány hetünket és, hogy ez idő alatt mennyi mindent éltem át ezekkel az emebrekkel, de főként Jutinnal..
Már most hiányzik..

#2hónappal később
    Azon az estén mikor Justin elment szét gondolkodtam és sírtam a fejemet, de azóta boldogan élem a mindennapjaimat. Egy kis túlzással..
Biebes minden este felhívott, ami vicces, hiszen néha nagyon nagy idő eltolódás volt köztünk és mikor nálam este hat volt nála éjfél..vagy hajnali három.
    -Bell, elkészültél már?-lep be  a szobámba Boco.
-El sem kezdtem.-jelentem ki halál nyugodtan.
A bőröndöm pakolásával kellene készen lennem, de túlságosan elgondolkodtam..
    Justin koncertjét Bécsben lemondták, viszont Pécs vállalta az időpontot, így az én szülővárosomban fog koncertet adni, 4nap múlva. Ez számunkra azt jelenti, hogy irány M.O.!
Tegnap előtt szólt, hogy áttették a helyszínt és hogy hol lesz..persze azonnal szervezni kezdtük a haza vezető utat, hogy meglepjük őt.
    Nehéz tápászkodtam fel a helyemről, hogy elkezdjem összeszedni a velem jövő ruhákat. Legszívesebben mindet vittem volna.
-Azt hiszem el kél a segítségem.-kel fel az ágyamról Boco.
Észre sem vettem, hogy itt maradt..
-Lehetséges. Nem igazán tudok dönteni.
-Van egy felesleges bőröndöm. Át hozzam?
-Nem. Így is van már kettő és csak három hétre megyünk. Te nem pakolsz?
-Van otthon elég ruhám, szóval inkább neked segítek.
-Akjor azokat légyszíves rakd a kisebb bőrönd be-mutattok egy kupac ruhára.
    Másfél óra kellet, ahhoz, hogy összeszedjünk mindent ami kellhet, de addigra az összes csajszi a szobámba állt egy-egy DVD-vel a kezében.
-Arra gondoltunk, hogy aludni már fölösleges, szóval nézhetnénk filmet.-mondja Daniella.
-És mit?
-Boszorkányvadászat és Bel Ami- A szép fiú-mutatja fel a két emlegetett fimet.
-Legyen!-egyezek bele én is.
    Tíz perccel később már a kanapén ültünk 4 tányér patti-kukival 5 liter kólával és 6 doboz eperrel.

Ui.: Ne felejtsetek el nyomot hagyni:))