3.rész

Bella.

Szeptember 2.

Egy újabb sulis reggel, bár ma nyugodtabban keltem, az idő ponttal még mindig nem vagyok megelégedve. ez és még haszonló gondolatim között készülődtem.
Ma már hatan megyünk. A végén még a fél osztály tőlem fog indulni. Öt perc és itt vannak a többiek, szóval nincs értelme bekapcsolni a gépet. Inkább meg lesem anyut a konyhában.
-Jó reggelt!-köszönök vidáman, de álmosan.
-Szia Kincsem! Mikor indulsz?
-Hát ha minden igaz, 2 perc. -nézek az órára.
-Szerintem most indulsz. Ott jönnek Sophie-ék.-Mutat ki az ablakon.
- Meg kel várnunk még Barby-t!
-Róla még nem hallottam. Új osztálytárs?
-Ühhüm, de megyek. Szia Anya!
-Szia Belly - nyom gyorsan egy puszit homlokomra, mielőtt elmennék.
Elindulok az ajtó felé, de mielőtt kinyithatnám, kivágódik és az öt idióta áll ott és közben kiabálnak.
-Meglepetés!
-Nektek is jó reggelt.-nevetek- Szerintem ez tökéletes ébresztő volt az utcában lakóknak.
-Egyet értek!- nevet Barby is.
-Indulhatnánk? Soha nem fogunk oda érni.- Toporzékol Ryan.
-Igen, ha abba hagyod indulunk.-válaszol neki barátnője.
Elindultunk-a még- üres táskákkal  az utcán. Mikor beértünk már mindenki ott volt, kivéve a mi hatosunk. El foglaltunk a helyünket, és örömmel fogadtuk, hogy még ma is csak osztályfőnökik lesznek. Pontosan 7.45-kor belépett az osztályba Miss Cole.
-Jó reggelt!-köszönt vidáman-ma folytatjuk az ismerkedést. Először is rendeződjetek 10 fős csoportokba. Ha lehet ne úgy rendeződjetek, hogy csak barátokkal legyetek. -nézett ránk.
Két felé szakadtunk.
Az egyik csapat így nézett ki: Anne, Zack,Ryan, Abby, Effy, Dave, Jane, Ciara,Bill
A másik: Sophie, Barby,Bobby, Ben, Mett, Andrew, Elie(Elisabeth),James, Bella(én)
Így sikerült. A játék lényege az volt, hogy a 10 fős csapatokon belül párokba rendeződtünk, és ennél több dolgot kellett elmondani a párodnak. Neki pedig elmondani a többieknek. Elisabeth sok mindent mondott. Nem sok mindent jegyeztem meg. Nagyjából 8 perc után szólt az ofő, hogy kezdhetjük.
-Bella kezditek?- Kérdezi Ben.
-Persze. Szóval Elie Justin rajongó és egy napon meg szerzi magának. Kb. 10 percre  lakik innen. A szülei elváltak, ő az anyukájával él aki sokat dolgozik, ezért sokat van egyedül.- Mondtam amit megjegyeztem.-Te jössz-bököm oldalba kedvesen.
-JóJó, Belly is szereti Jus-t és ő is szívesen elmenne egy koncertjére, szülei elváltak és nevelő apja munka helye miatt költöztek ide. Ja és kb 5 percre lakik. - hadarja.
Utánunk még négy pár jött, őket is meghallgattuk és rengeteget nevettünk.
Persze ezek után a szabad foglalkozást választottuk és vissza ültünk a helyünkre.
-Srácok! Ma is mentek deszkázni?-néz ránk Ben.
-Megyünk?-kérdezem én is.
-Persze, ez megint milyen kérdés?! Attól még, hogy suli van mozogni kell!-válaszol Ryan, mire mindenki elneveti magát.
-Oké, akkor kettőkor?
-Ühhüm- bólogat Sophie.
-Ömm.. még egy kérdés, vagy inkább kérés, valaki eljön velem deszkát venni? Én is kedvet kaptam.
-Aha, Bella elkísér-vágja rá Ryan. Szerencséje, hogy nincs programom.
-És Barby!-nézek az említett lányra, aki hálásan néz rám. Tegnap azt is megbeszéltük, hogy neki nagyon bejön Ben.
-Köszi, akkor kettőkor jó nektek?
-Ahham, gyere hozzánk. Este írok címet.
-Okkés, akkor majd írj. -és ezzel lelépett.
Barby mosolyogva áradozott, hogy milyen jól néz ki és hogy mennyire hasonlít Niall-re. Ha jobban meg nézem tényleg! A négy óra gyorsan elment, szó esett mindenről, így az én "rajongásom" sem maradhatott ki. Hát igen, erről eddig senki nem tudott. Elmondtam nekik mindet. -Elie szó szerint öröm táncot járt, hosszú éveink lesznek az biztos.-
Az ötödik óra után Barby-val indultam haza, akinek nem volt kedve haza menni így behívtam. Úgyis együtt megyünk vissza. Beszélgettem vele is Justinról. -Miért olyan érdekes ez?- És mikor már majd nem azt hittem, hogy csak a szokásos köröket futjuk érdekes információt osztott meg velem.
-...és képzeld el, október 24.-én  itt koncertezik.
-Tényleg?! ezt nem is tudtam- mondtam remélem semleges hangon. Abba hagyta ezt a témát inkább anya főztjéről áradozott. Igaz ami igaz, anya nagyon jól főz.
Kettőre vissza érünk a sulihoz, ahol már a többiek vártak ránk.
-Sziasztoooook!-vetette nyakamba magát először Sophe majd Anne.
-Vááááá..nem..kapok..levegőt.-nyafogok Anne szorításában.
-Jol van na, téged sem ölellek meg többet- ezzel átvándorolt a mellettem álló Barby-hoz.
-Menjünk már- nyafog most Ben- soha nem jutunk el a parkba, pedig imádom nézni amit művelsz.

*Barby szemszöge*

- Ben, nyugi megyünk-szól rá Bell.
-Tudjuk ám, hogy te is csak egy ölelést akarsz-mondja Sophie és Ben nyakába ugrik, magával rántva Anne-t és engem is. Ben vissza ölelt minket, de mivel én voltam  középen én kaptam a legnagyobb felületet belőle. Amit nem bántam.Sőt..
A többieket rég elengedte, de engem még mindig ölelt. Akár hányszor próbáltam elszakadni tőle vissza rántott. Így hát együtt maradtunk végig, hogy kiengeszteljem a nagy nehezen elért elengedés miatt. A legnagyobb meg lepetésemre a parkba is leült mellém a padra és beszélgettünk tovább.
-Ben vagy Barby, nincs egy zsepitek? -szalad oda Ryan és ahogy látom vérzik a térde.
-Tessék- nyújtom felé az említett papír darabot- de mit csináltál?
-Áhh.megpróbáltam a lehetetlent, le akartam nyomni Bellát.
-Ahhaa, és elestél..
-Na ná, olyan trükköt mutatott amit még soha nem láttam, de megtanulom.
-Sok sikert!
-Kösz!- és már futott is vissza tanulni.
-Te mikor kezded el?- nézek Beny-re
- Hát szombaton meg veszem a deszkát -veletek- aztán remélem már vasárnap. Te nem kezded el tanulni?
-De hogy is, nekem ez nem menne.
-Miért ne menne? Csak próbáld meg.
-Majd a te deszkáddal, a többiekét nem akarom eltörni.
-Bezzeg az enyémet igen?
-Alap, csal a tiédet.
-Szerintem fuss!-néz rám szigorúan, amiből arra következtetek, jobb ha követem az utasítását. Ezért futásnak eredek.
Sajnos sokkal gyorsabb nálam, így a nagyjából 10 méterre lévő szökőkút mellet utol is ért. Semmi jóra nem számítottam mikor felkapott és lépett velem előre párat, ezért erősen a nyakába kapaszkodtam. Ennek a tettemnek köszönhetően mindketten a vízben landolunk. Erre a hangara - csobbanásra- mindenki fel kapta a fejét és felénk siettet megmenteni minket.Pedig csak én vagyok az áldozat.

 *Ben szemszöge*

 *Ben szemszöge*
Nagyon jól érzem magam Barby-val-, de mikor azt mondat csak az én deszkámat törné el, felháborodást színlelve üldözni kezdtem. Pont a szökőkút mellet értem be, és szembe jutott, hogy miért is ne ijeszthetnék rá? Felkaptam és léptem előre párat, arra viszont nem számítottam, hogy nem látom hova lépek, ezért mind ketten a vízbe esünk. Ahhoz képest, hogy rajta landoltam nem hisztizett, sőt szinte rögtön fordított a helyzetünkön és a csípőmre ült-éreztem, hogy ezt nem kéne, de hagytam- ő tovább "fojtogatott".
-Ezt azért mer felkaptál-fröcskölt az arcomra.
-Ezt azért mert bele dobtál- fröcskölt még egyet.
-Ezt azért, mert -emeli fel a kezét, én pedig reflex szerűen csukom be a szemem, de a fröcskölés helyett, Barby testét érzem az enyémhez simulni.- nem engedted, hogy megüssem magam.
Meg lepődtem, de természetesen vissza öleltem. Ott feküdtem a szökőkútban rajtam egy csodálatos lánnyal. Ebből az idilli pillanatból Zack utasítása zökkentett ki minket.
-Jól van, nagyon édesek vagytok, de gyertek ki, mert megfáztok.
-Dehogy fázunk! Én puhán és melegen fekszem- mondja Barby, mire én elképedve nézek rá.
-Mi az hogy meleg?
-Hát az , hogy nem hideg. -ezzel felpattant rólam és futni kezdett. Nekem viszont eszem ágában sem volt kergetni őt. Míg én is kimásztam eltűnt, viszont amint fel álltam éreztem, hogy valaki fel ugrott a hátamra és jó reflexeimnek köszönhetően elkaptam a lábát nehogy leessen, hiszen sejtettem ki az.
8ig kint voltunk, aztán haza indultunk. Addigra meg is száradtunk. 10-re kerültem ágyba és szinte rögtön elnyomott az álom.

Ui.: Szeretnék kérni pár meg jegyzést, hogy tetszett e ez a rész!:)

Köszönööm!:) <3