4/2

*Bella szemszöge*

Itt vagyunk nálam hatan. Szerencse, hogy anya -gondolom-számított ránk és annyi palacsintát sütött, hogy egy hadseregnek elég lenne. Bár lehet, hogy annak is számítunk.
-Na jó, ki milyet kér?-nézek végig a nappaliban ülő TV-ben mesét bámuló társaságra. Jó, én is közéjük tartozom. Imádom a meséket.
-Nutella- mondja először Barby.
-Nutella, ez milyen kérdéses volt?! Utálom az értelmetlen kérdéseket. Pufog Anne.
-Nyugi vaan, mindenki nutellára szavaz?
-Ühhüm- helyeselnek.
-Mennyivel egyszerűbb volt így..- nézek merengően a távolra. Ebből a pozícióból egy díszpárna zökkent ki, amit -mint rájöttem- Ryan vágott hozzám.
-Jól van na! Hozom már!- nézek rá, "dühösen", de mosoly kúszik az arcomra látva Ry boci szemeit.
Mire vissza értem meg tárgyalták, hogy a Hupikék törpikék 2. pont bele fér az időnkbe, ha addig míg eszünk nem nézzük. Ja és azt is megbeszélték, hogy evés közben is nézni fogjuk. Ki is van itthon?
-Jó étvágyat!-rakom le az utolsó tányért Ben elé.
-Köszi- néznek rám egyszerre. Nem szeretek a figyelem közép pontjában leni, ezért inkább gyorsan leültem.
-Na és akkor mi ez a szülinapi meglepetés? -kérdezi Ryan.
-Gondoltam meglepem egy kicsit, aztán sikerült nagyon.- nevet Elie. Tényleg nagyon meglepett!
-Azt értem, de hogy jött az ötlet?
-Láttam, hogy lesz ez a koncert, és szemet szúrt a dátum. Ezért kitaláltam, hogy ezt igazán meg érdemli.
- Mi is elkezdtünk gondolkodni de nincs semmi ötletünk. Neked nincs még valami a tarsolyodba?
-Nincs. De én is nyitva tartom majd a szemem.-csevegtek, mint ha ott sem lennék.
-Hé'.. egy itt vagyok! Kettő.. van még időtök! Három.. nem várok el semmit.-szólok közbe.
-Rendben, de tudod, hogy az nem fog bekövetkezni. Mármint a "semmit nem várok el!"-szólal meg Anne.
-Tudom, de addig is nyugi.
-Rendben, addig megnyugszunk még itt vagy.- kacsint rám Barby.

*Barby szemszöge*

Gondolkodok mi lehetne Belly ajándéka, de Ben közelsége nem segít. Nagyon nem! Lába hozzá simul az enyémhez és kezét átvettette vállam fölött a kanapén.
-Barb, kérsz még?-utal Bell az üres tányéromra.
-Ohh..nem. Ennyit sem lett volna szabad ennem.-rakom kezemet a pocakomra.
-Nem butáskodj! Így vagy tökéletes!
-Hát köszönöm.
-Csak igazság-kacsint, és a többiek felé fordul-Valaki kér még?
-Én- Ben
-Én- Anne, na ő tényleg tökéletes.
-Én- Ryan
-Hozoom- menekül Bella, mikor látja, hogy Ryan keresi a díszpárnát.
-Hidd el, így vagy tökéletes, gyönyörű vagy.-súgja fülembe Ben és  a mondta végén apró puszit nyom nyakamra, amitől libabőrös leszek.
-Köszönöm-súgom én is a fölébe és mielőtt elhúzódnék hozzá bújok a nyakához, és picit meg szívom nyakát.
Csúnyán nézne rám, de sokkal inkább a vágyat látom a szemébe.

*Ben szemszöge*

Barby jelenléte teljesen megbabonáz. Kezd egyre veszélyesebb lenni. Mármint kezdi meg "kihasználni" az előnyit, és azt, hogy tudja, baromira tetszik nekem.
-Ben, indulnunk kéne-teszi rá kezét az enyémre, ami a térdemen pihen.
-Menjünk.-kulcsolom rá ujjaimat az övére, látom, hogy meglepi, mert teljesen elpirul.-minden rendben.
-Igen..persze. Csak erre nem számítottam.. -utal a kezünkre.
-Ja, bocsi.-engedem el gyorsan, de ő vissza rántja, pont akkor elvett kezemet.
-Nem mondtam, hogy zavar.- fogja meg újra a kezem.
-Menjünk, mert Bella bezár minket.- Kézen fogva sétáltunk a parkig. Nem tudom, hogy most mi van. 1 hónapja ismerem-beiratkozáson már találkoztunk és beszéltünk is párszor-és már akkor is nagyon tetszett.
Mikor el hívtam moziba, nagyon féltem, hogy nemet mond. Remegett a kezem, ilyen még soha nem volt.. soha nem féltem a vissza utasítástól. Nagyából fél percet gondolkodott, utána a nyakamba ugrott és igent mondott. Megszoktam, hogy fogja a kezem, jó érzés.
-Mész te is?- néz rám gyönyörű szemeivel.
-Nem, ma veled akarok lenni.. esetleg később.- tekintete teljesen magéba zárt és úgy éreztem meg kell csókolnom. Nem tettem. Ezzel még várni akarok.
Barby is számított rá, mert elpirult. De mikor nem csókoltam csak puszit adtam arcára nem csalódottságot láttam szemeibe. Sokkal inkább büszkeséget és csodálatot. Én is csodálkoztam, hogy sikerült meg állnom. Szinte vonz mit egy mágnes. Ő annyira más.

*Barby szemszöge*

Ben majdnem meg csókolt, de csak majdnem. Büszke voltam rá és csodáltam, mert vissza tudta fogni magát. Jól esik, hogy tisztel. Más ennyi idő alatt már biztos rám mászott volna.
-Tudod már, hogy mit nézünk?-töröm meg a kínosnak nem mondható és csendnek sem  mondható kínos csendet.
-Aha, Step up 4. Láttad már?
-Nem, csak a 3.-ig. De imádom.
-Mi ugyan olyanok vagyunk? A kedvencem.- láttam rajta, hogy meg lepődött azon, hogy szeretem.. pedig azt még nem is tudja, hogy 3 éve hip-hopozok.. rá ér még megtudni.

*Zack szemszöge*

Holnap meg ismerem Lillát. Nagyon izgatott vagyok. Vettem neki egy "Sister"-es nyakláncot. Sophie pedig "Love" fel iratút kap. De mikor kapja meg? Meg várom még egyedül lesz. Ilyenek jártak a fejemben, mikor láttam, hogy Barátnőm éppen Barby-nak adja át a deszkáját.
-Édes egyetlen Sophianna! Ide jössz hozzám?- kérdezem kiskutya szemekkel, bár tudtam, hogy úgy is oda jött volna.
-Itt vagyok Édesem! Mondjad.
-Semmi csak..-kutatok a zsebemben a megfelelő díszdobozt keresve- ezt szeretném adni.- nyújtom felé a kinyitott dobozkát.
-De hát...ez gyönyörű! Minek köszönhetem?-csodálkozik aranyosan.
- Annak, hogy vagy nekem!
-Köszönöm!-csókol meg mámorítóan
-Én köszönöm, hogy elviselsz.
-Ez nem kihívás. Segítesz?-fordít nekem hátat, hogy betudjam kapcsolni új nyakláncát.
-Persze.-miután be kapcsoltam vissza fordult. Elképesztően nézett ki.-Gyönyörű vagy! És nagyon jól áll.
Beszélgettünk még erről-arról.
-Hogy sikerült rávenni Barby-t arra?- mutatok a deszkán egyen súlyozó csajszi felé.
-Nem tudom,Ben érte el..nagyon jól kijönnek..kíváncsi leszek mi lesz ebből.
-Te kis kíváncsi! Vigyázz, hamar meg öregszel!
-Naa, de te velem öregszel.
-Ez is igaz!
Fél 11-kor indultunk haza. Addig Barby-t próbáltuk meg megtanítani fent maradni a deszkán.. A végén már kemény két percig sikerült neki. Igaz, ahhoz képest, hogy csak három órája volt és Ben folyamatosan "zaklatta" valamivel, ügyes volt. Én a maradék időt szerelmemmel töltöttem, régen nevettünk már ennyit mint ma, és a Hupikék tőrpikék-es palacsintázásról még le is maradtunk.

 Ui: Komizni, pipálni és feliratkozni ér!:) Köszönöm!:)