17. rész- Belieberek a házunk körül..

Hát sziasztok!:)) Megint kevés komit kaptam, de nem baj.. majd talán ehhez többet kapok.
Tudom, hogy elég késő van,  de nem szerettem volna ki hagyni ezt a napot, hiszen ez egy fotnos nap! Ez úton is szeretnék BOLDOG SZÜLINAPOT kívánni  Justinnak..bár úgysem olvassa el.. Lényegtelen..itt is megettem. A részről csak annyit, hogy nem sok minden történik.de kell ilyen is.Nem húzom tovább az időt!:)) Jó olvasást. :P

<33 Happy Bday.

Ahhww. *.*

*Justin szemszöge*
Az ágyak készen vannak! Talán soha nem nevettem még ennyit, mint most. Jó volt Bellával, hülyéskedni, de valami nem oké vele. Remélem, hogy nem tudja a Selenás dolgot..
Azzal biztos, tisztában van, hogy el kell mennem.. De Selenára még nem áll készen. Pedig muszáj lesz neki elmondanom, és el is fogom.
-Justin elmegyek fürödni.-mondja halvány mosollyal az arcán.
-Jöhetek?-csillan fel a szemem, de ő csak megrázz a fejét.
-Fáradt vagyok. Gyorsan lefürdök, és jövök is.
-Rendben, menj csak.-nyomok egy puszit homlokára.

Tényleg sietett. 10 perc múlva, már a pizsijében sétált ki a szobánkba.
-Mehetsz.-bújik be a takaró alá.
-Sietek.-mondom, majd felállok és átveszem eddigi helyét. Én is siettem és gyorsan befeküdtem mellé.
-Jó éjszakát.
-Neked is.- fordul el tőlem. Megszoktam, hogy így alszunk el, de most ez egy kicsit rosszul esett. Átkaroltam a derekát, és hallgattam ahogy lélegzetei egyre ritkulnak. Így aludtam el.. ezer és egy gondolattal a fejemben.

#Pár órával később..
-Ne! Nem akarom, hogy elmenj! Justin. Kérlek ne hagyj itt!
-Bella..Hé..Édesem. Itt vagyok.-ébresztgetem barátnőmet.
-Justin. Azt hittem elmentél.-borul sírva a nyakamba
-Itt vagyok! Minden rendeben van
-De elfogsz menni.
-Tudod, hogy muszáj. Ha tehetném vinnélek magammal, de Scooter nem engedi.
-Nem is várom el..csak rossz lesz.
-Az biztos, de ameddig itt vagyok érezzük jól magunkat.
-Szeretlek.
-Én is szeretlek-rossz érzés így látni, már most..mi lesz ha tényleg nem leszek itt?
-Aludjunk.
-Igen nem ártana..fél kettő van-nézek a velem szemben lévő órára.-Jó éjt.
-Neked is-fúrja arcát mellkasomba. Sokkal kellemesebb volt így elaludni..

Legközelebb reggel ébredtem fel, mivel Bella édesen szuszogott mellettem..úgy gondoltam nem ébresztem fel. Lesétáltam a konyhába, mert a hasam oda vezetett és készítettem magamnak egy szendvicset. Dél van..és még mindenki alszik, szóval  ha felébrednek az lesz az első szavuk, hogy éhesek, ezért neki álltam szendvicseket gyártani. Nem erősségem a főzés..de a szendvicsekben verhetetlen vagyok.

Készen lettem vagy 50darab szendviccsel..felöltöztem, két óra van..és még mindig sehol senki. Gondolom mindenkinek fárasztó volt a tegnap.
-Jó reggelt Édes.-ugrik az ölembe Bella. Most nem számítottam rá, de örültem, hogy végre van társaságom.
-Neked is.-üdvözöltem egy lágy csókkal.
-Tudtál aludni?
-igen. Bocsánat a tegnapi miatt.
-Jajj! Ne butáskodj.-nézek rá "nagyon mérgesen".
-Meg várjuk még lejönnek a többiek és eszünk.
-Nem kell tovább várnotok.-jön egy hang a hátunk mögül. A hang tulajdonosa pedig Ludacris.
-Na mi az? Fel ébredtetek?
-Nem Bieber. Alva járók vagyunk!-ásítozik Boco.
-Bolond vagy.-neveti el magát Bella.-Gyertek kajálni.
-Van kaja?-jelenik meg társaságunk legfiatalabb tagja.
-Igen, menjetek enni.
-Te nem jössz?-néz rám kérdőn Bella.
-Nem én ettem mikor csináltam.-mosolygok rá. Még mindig rossz érzés, hogy itt kell hagynom, de megpróbálok beszélni Scooterrel.
Ha nem lehet..biztos, hogy haza jövök amikor csak tudok, meg persze fél év múlva..és boldogan élünk tovább. Remélem.

*Bella szemszöge*
Utálom a tudatot, hogy el fog menni.. hiába bízok benne "ismerem" Selenát. Az első dolga lesz, hogy ráhajtson Justinra. Alig reggeliztem valamit, bár tényleg fonom volt amit JuJu csinált.
Siettem, hogy minél több időt tölthessek barátommal..ki akarom élvezni amíg itt van.
-Szívem nincs kedved eljönni velem sétálni?-ölel át hátulról miközben én a szekrényem előtt állok..és a mai ruhámat kutatom.
-DE van. Segítesz ruhát választani?
-Persze.-állít arrébb majd belemászik az óriási szekrénybe.
Nem vettük túl komolyra a formát..ezért egy rövid nacit kaptam. egy ujjatlan felsővel. Justin is felöltözött, majd felhúzott egy napszemüveget egy kapucnis pulcsi kíséretében.
-Vedd ezt fel.-nyom az én kezembe is egy SUPRA pulcsit. Tudom, hogy ez a kedvence, szóval örömmel rángattam magamra. Kicsit nagy volt, de a célnak meg felelt. Ráadásul Ahogy felhúztam, rögtön megcsapott Justin jellegzetes illata, amitől halvány mosoly kúszott arcomra.
-Boco elmentünk.Nem tudom mikor jövünk, szóval ne parázzatok.
-Rendben. Sziasztok.-köszön el tőlünk, mi pedig kilépünk az ajtón és felvesszük szinte egyszerre a kapucninkat. Ezen felnevetünk, és összekulcsoljuk ujjainkat. Imádom fogni  a kezét.. Tudom, hogy nem tudják kik vannak az álruhák alatt, de azt látják, hogy összetartozunk.

Londonban elég sok park van, de mi megtaláltuk a legszebbet. Ez biztos. Nem voltak sokan, sőt kihaltnak mondanám, és nekünk most pont erre volt szükségünk. Leültünk egy padra és néztük a Temzét csendben, még Justin meg nem szólat.
-Bella..el kell mondanom valamit..pontosabban valamiket.-ez már most nem tetszik. Gondoltam magamban.
-Hallgatlak.-fordítom felé fél oldalasan a fejemet, amitől elég érdekesen nézhettem ki, mert Justin felnevetett.
-Tudod..nem London az utolsó állomás.
-Igen, ezt tudom.
-A turné még fél év.
-Ezt is tudom..-nyelek egy nagyot, mert ezt rossz hallani.
-Selenával fogom végig járni az utolsó néhány helyszínt..-nem mondhatom, hogy tudom, mert nem szabadna tudnom. Bár hiába tudom.. ez így, hogy nekem mondja..még fájdalmasabb.
-Bízom benned..-ennyit tudtam kinyögni.
-Köszönöm.-úgy látszik neki ennyi kellett,mert szorosan magához húzott. Amint bele éltem magamat az ölelésünkbe, megcsörrent a telefonja.

*Justin szemszöge*
-Scooter?-szól bele unottan a telefonjába.
-Hova a fenébe tűntetek?
-Kint ülünk a fene tudja milyen parkban.
-Akkor még maradjatok is..
-Mert?
-Ellepték a környéket a Belieberek, de nyugi.. a testőr gárdád már intézi az ügyet. Plusz most jól jön a mélygarázs.
-Persze..jól jönne..ha nem sétálni jöttünk volna.
-Akkor szólj, ha meguntad barátnőd társaságát..és haza hozlak titeket.
-Ne aggódj elleszünk. Szia.
-Szia.-nyom ki menedzserem.
-Mi történt?-kíváncsiskodik Bella.
-Ellepték a környéket a Belieberek.
-Honnan tudták, hogy hol lakunk..vagyis laksz?-kerekedik ki a szeme.
-Samanta..-adtam meg neki az egy szavas választ. Szeretném azt hinni, hogy nem ő volt, de ez lehetetlen.. a barátainkon kívül..csak ő tudja, hogy hol tartózkodom.

-Justin. Most már szabad bejárásom van a koncertjeidre?
-Természetesen.
-Csak mert arra gondoltam, hogy ezt ki kéne sorsolni..-húzza elő zsebéből a csillagos jegyét.
-De akkor el kéne mondani mindenkinek..hogy miért. Nem baj?
-De igen, mert nem akartam, hogy engem is egy pénz éhes picsának nézzenek, de valaki ennek örülne.. én meg vagyok olyan szerencsés, hogy megnyertelek téged.-bújik hozzám.-Szóval, ha felválasz..akkor kisorsolhatjuk a nevemmel. Ha nem..akkor majd te kisorsolod.
-Persze, hogy felvállallak!-csókolom meg boldogan. Örülök, hogy így áll hozzám..és a hírnevemhez. Neki csak egy átlagos srác vagyok..egy "kicsit" több "baráttal". Csókunk elég hosszúra sikeredett..és csak egy vaku villanása szakított félbe minket.-Hát..már nincs más választásunk.-mondom, mire ő felnevet.-Nincs kedved inni egy teát?
-Ahhoz mindig van kedvem.-fogja meg boldogan a kezemet és elindulunk a parkból. Szinte végig követte minket a firkász, de Bellán kapucni volt..ezért őt nem láthatták.-Juju! Ígérd meg, ha elmész..akkor is minden nap írsz.
-Ez természetes! És ha úgy van fel is hívlak.. Kifogjuk bírni.
-Remélem.-fúrja fejét mellhasamba. Büszke vagyok rá, amiért felmeri vállalni a kapcsolatunkat..úgy is, hogy tudja..ez nem lesz zökkenő mentes. Szívszorító élmény így látni őt. Boldogság és szomorúság kavarog bennem. Megvárunk még egy kicsit lenyugszik, majd tovább indultunk. A firkászunk is lemaradt, szóval nyugodtan sétálgathattunk.
-Itt jó lesz?-nézek Bellára, mikor az egyik kedvenc helyem elé értünk.
-Ahham.
-Akkor gyere.-húzom magam után.-Csáó Mike.-köszönök a pultos srácnak. Na ja..itt már ismernek, ezért mindig szabaddá sza legeldugottabb helyet, ha éppen foglalt.
-Ááá..szia Justin. Ezer éve jártál itt.
-Igen..régen voltam már London közelében.
-Mi járatban?
-Csak gondoltam megmutatom a barátnőmnek a kedvenc helyemet..és iszunk egy teát.
-Ő a barátnőd?-esik le Mike álla ahogy a kezünkre néz.
-Igen..
-Hű! Minden elismerésem.-biccent felém, mire én csak elmosolyodok.-Mike Hamswort.
-Bella Smith.-mutatkozik be röviden barátnőm is.
-Na gyertek.-indulunk a helyük felé.-Vissza jövök, ha kiválasztottátok, hogy mit szeretnétek.
-Már tudjuk.
-Na?
-Két epres tea, csokis sütivel.-nézek Mike-ra.
-Hozom.-indul futóléptekkel a pult felé.
-Ugye nem baj, hogy ezt rendeltem.
-De hogy baj! kösznöm..hajol hozzám egy puszi erejéig.
-Biztos, hogy készen vagy erre? Nem azért, mert nem örülök, csak nehéz lesz.. így is #azismeretlenlány-ról szól minden.
-Előbb-utóbb úgyis kiderült volna..meg hát le is kaptak minket..szóval felesleges titkolózni.
-Jogos.
-A jegyet csak az utolsó héten akarom kisorsolni..úgy tudom már nagyon kevés jegy van.
-Igen ez így igaz. Mi lenne, ha a hónap fordulónkon sorolnánk ki? Aznap úgyis lesz egy interjúm, ahol bejelenthetnélek..
-Ez jó ötlet. De ugye nem kell veled mennem? Mármint az interjúra szívesen elkísérelek, de nem szeretnék rajta rész venni..
- Persze, hogy nem. Nem erőltethetnek semmit.
-Köszönöm.
-Így is meg fog jelenni pár cikk a parkos csókunkról.-húzom el a számat.-Tagadjam, hogy én vagyok a képeken?
-Fölösleges. Nem volt rajtad kapucni..csak engem tudsz tagadni..mármint a ki létemet.
-Mindegy..úgyis csak téged akarlak védeni..én már eléggé hírhedt vagyok így is.
-Szinte senki nem gondol annak...maximum akik féltékenyek.
-És a firkászok..
-Ne törődj velük.. nekik soha semmi nem felel meg.. médiás vagyok.
-Tényleg mi lesz a suliddal?
-Gondolom magán tanuló leszek..most éppen "beteg vagyok". Elintézte anya.
-Bemenjünk beszélni az igazgatóval?
-Úgy érted mi? Ketten?
-Ahha.
-Jó ötlet berángatni téged a Belieber 10.-11.-12. osztályosok közé?
-Nem izgat-rántom meg a vállamat-érted bármit.-suttogom szinte a szájába, majd megcsókolom. Biztos, hogy hiányozni fog nyelvének játéka..hiszen már most össze szorul a tokom, ha a távolságra gondolok..és jobb esetben is csak havonta egy napot lehetünk együtt.
-indulhatunk?-néz rám csillogó szemekkel barátnőm, mert hogy közben elfogyasztottuk a kihozott uzsonnánkat..vagy vacsoránkat. Ahogy vesszük.
-Menjünk..vessük bele magunkat a Belieberekbe..nem zaklatom Scootert..meg nem is tudna kijönni, ha tényleg olyan sokan vannak.