18. rész- Haza értünk.

Sziasztok!:)) Először is, köszönöm a komikat.:)) Jól esnek. Második..na az nincs.:))
Aki járt itt és tetszett neki az, hagyjon valami nyomot. Köszönöm:)) Jó olvasást!:))

*Justin szemszöge*
Már mikor beértünk az utcába lehetett hallani, ahogy a nevemet kiabálták, ami persze jó, de jobb lett volna, ha az otthonom helyszíne titokban marad.
-Nézzétek csak.. ott vannak a galambocskáink.-hallunk meg egyismerős hangot. Túlságosan is az. Samanta! Éreztem.. Nem maradt több időm gondolkodni..ugyanis egy csapat-elég nagy csapat-lány tartott felénk baromi nagy sebességgel. A tesiórájukon biztos nem futnak ilyen gyorsan.
-Futás.-rángatom magam után barátnőmet, ami miatt kicsit rosszul érzem magam, de nem tehetek mást..mert szerintem sokkot kapott.

Egy sikátor szerű részem kötöttünk ki, ami elég ijesztő volt így szürkületben,de a rajongóim elfutottak mellette. Biztonságban éreztük magunkat, ezért megpihentünk.
-Ez húzós volt.-néz fel ölelésemből Bella, majd elneveti magát.- Bocsi Édesem, de akármennyire is rajongtam érted..erre nem lettem volna képes.
-Nem is bánom-sóhajtok színpadiasan-Tudod milyen nehéz az ilyen fanatikusokat lerázni?!
-Volt benne részem.-húzza el a száját.
-DE hé'! Már nem is rajongsz értem?-esik le az amit az előbb mondott.
-Sajnálom nem. Mos már egyszerűen szeretlek.
-Ja, akkor megnyugodtam.
-Erre nem ezt szokták mondani.-színlel felháborodást, de elneveti magát.
-Nem értem mire gondolsz.-idegesítem tovább.-Na jó..én is szeretlek.-nyomatékosítom mondandómat egy hosszú és lágy csókkal.-Indulnunk kéne, már fél nyolc van.
-Huhh. jól elszaladt az idő..szó szerint.-teszi hozzá nevetve.-Menjünk.-össze kulcsoljuk ujjainkat és elindulunk haza felé.

Mire az utcánkba értünk, már csak pár fan lézengett a házunk körül és szerencsére nem tűntek őrültnek.
-Sziasztok.-ér oda hozzánk két nagyjából velem egy idős lány.-kaphatunk egy képet és egy autogramot?
-Persze.-szorongatom még mindig Bella kezét, ezért felé pillantok, hogy mi legyen. Ő csak mosolyogva megvonta a vállát, szóval egy rövid csók kíséretében engedtem el. Ahogy hozzá ért szám puha ajkaihoz eszembe jutott, hogy nekem nem elég egy röpke csók..de bevillant, hogy van közönségünk is.
-Na, ha abba hagytátok az enyelgést foglalkozhatnátok velünk is. Főleg te Justin.-kacsint a szőke hajú lény.
-Gyere.-húzom magam mellé a fekete hajút is, mert nem nagyon láttam rajta, a lelkesedést. Mivel magasabb vagyok náluk, átkaroltam a vállukat Bella pedig lefényképezett minket mindkét telefonnal.
-Köszi, akkor aláírás. Ide kérem.-mutat a melle fölötti részre.. Mondanám, hogy a mellkasára, de az már nem az volt..
-Név?
-Britney-gyorsan alá firkantottam, úgy hogy a lehető legkevesebb helyen érjek hozzá.
-Tessék.-küldöm tovább?-Neked?
-Nekem megfelel a kezemre is..Emma.-aláírom őt is, de Britney megzavar.
-Héhéhé! Bieber.. a telefonszámod lemaradt.-ezt a kijelentést, vagy inkább felhívást eleresztettem a fülem mellett és visszanéztem Emmára, aki kedvesen pislogott felém.
-Amúgy nagyon szép pár vagytok.
-Köszönjük..ha kérhetem ez maradjon még egy kicsit köztünk.
-Ez tök logikus.
-Bár ahogy látom a barátnődet látom..első dolga lesz kiírni twitterre, hogy mit látott.
-Az első dolog: Ő a nővérem. A második: Senki nem hisz  neki. Majd valahogy eljuttatom neked a profilját. Mondjuk bekövetlek. most!-kapja elő a telefonját.-És átküldöm, hogy tudd ki vagyok..és miért küldözgetek neked.. plázacica profilokat.
-Nem követtél eddig?-szakad ki belőlem, az engem foglalkoztató kérdés.
-Úgy gondoltam, hogy fölösleges, mert úgysem követsz vissza. Az életedet meg így is követhettem.. Nővérkémnek köszönhetően.
-Értem, de amúgy akik szimpatikusak..azokat vissza szoktam követni.
-Kötve hiszem, hogy én annak tűnnék a képek alapján. Nézd csak meg.- Igaza volt. A profilképén emósokat megszégyenítő arc kifejezéssel mered a kamerába..és rátesz egy lapáttal, hogy a kép fekete-fehér.
-Huh..kicsit ijesztő vagy.
-Ezt most bóknak veszem. Küldöm Britney tweet-jeit.- Megint igaza volt. Britney oldala velem volt tele. Találtam olyat, hogy velem aludt az éjjel..és nagyon jó vagyok az ágyban. Aztán volt olyan, hogy tudja a telefonszámomat..amit persze tényleg kötve hiszek, mert a közeli rokonaimon és Bellán kívül senki nem tudja. Aki keres az elér twitteren, vagy Scooteren keresztül. Ennyi.
-Hát ezt nem gondoltam volna..-eszmélek fel a rengeteg hamis tweet után.
-Én szóltam..de ne parázz rá! Senki nem hiszi el neki..hogy például vele aludtál.-jelenik meg a telefonomon még egy privát üzenet ikonja. A válaszok főképp arról szóltak, hogy akkor kérnek képet, mire felrakott egy képet..amin otthon alszom.  A saját szobámban. Természetesen mindenkinek leesett, hogy az nem az ő szobája.. ráadásul fent van a neten már vagy egy hónapja, szóval kapott egy csomó megalázó üzenetet.
Ez már tényleg beteges.
-Na jó..ez nagyon durva, de ha ő ebben leli örömét. Nekem mindegy. Jöttök a koncertre?
-Ő-mutat a szőke lány felé-biztosan. Én lecsúsztam a jegyekről, szóval várom..hátha nyerek valami játékon.
-Figyelj a twitterre október 17.-én.
-Mert?-kerekedik ki a szeme.
-Nem mondhatok semmi konkrétat, de figyelj.
-Rendben, de megyek haza viszem Britneyt, mert nem akarom, hogy tele tömje a barátnőd fejét.
-Nem hiszem, hogy meg tudna szólalni.-Bella hevesen kalimpál a kezével, miközben magyaráz. Britney pedig csak nagy szemekkel néz rá.
-Na jó, akkor inkább azért viszem el, mert teljes depresszióba zuhan. Szia.
-Szia.-Vicces látvány volt, ahogy az alacsony fekete hajú lány rángat egy nála legalább 20 cm-vel magasabb szőkét.
-Mehetünk?-fogom meg Bella kezét újra, mire ő apót bólint és elindulunk az ajtó felé. -Mit mondtál neki?
-Semmi izgalmasat. Csak elmagyaráztam , hogy ki kivel van.
-Ohh..értem. Büszke vagyok rád.
-Legalább felfogta, hogy te az enyém vagy.-csókol meg már az előszobánkba.
-Csodálkozom, hogy nem jöttek oda  a többiek..bár nem bánom.
-Szerintem félnek tőled. Borzalmasan ijesztő vagy.
-Valóban?
-Ühhüm.
-Akkor gyere csak ide.- Megharapom egy pici a nyakát, amitől libabőrös lesz.
-És még vérszívó is vagy?? Ez borzalom?-bontakozik ki az ölelésemből és a nappali felé veszi az irányt.

*Bella szemszöge*
Justin megharapta a nyakamat, amitől rögtön vágyni kezdtem a közelségére. Tennem kellett ez ellen valamit, mert mégsem eshetünk egymásnak az előszoba közepén, szóval inkább besétáltam a nappaliba. Mindenki ott volt, és úgy nézett rám mintha szellem lennék.
-Mi az?
-Ti mégis, hogy a fenébe jutottatok be?-kérdezi Elisabeth.
-Őőő..a két lábunkon?!
-Nem úgy gondoltam..
-Ja, hogy a fanok. Már csak néhányan voltak..
-He?-szakítja el tekintetét Boco a tévéről.-Mikor tűntek el?
-Honnan tudjam? Ti ültetek egész nap itthon. Egy darabig futott utánunk kb. a fele, de a többit nem tudom.
-Mi van? -esik le Scooter álla. -Miért nem szólatok?
-Mert tele volt a környék emberekkel.-jön be Justin, és kezeit derekamra kulcsolja. Tudom, hogy ezt direkt csinálja.-Hogy akartál kijönni?Tele volt az utca emberekkel.
-Igazatok van. Mennyit futottatok?
-5-6 utcát.
-Fiatalok.-legyint lemondóan Scooter, majd kisétál a konyhába és pár perc múlva egy üveg pezsgővel tér vissza.-Volt már két buli, de még nem koccintottunk rendesen.-közli velünk, mikor észre veszi, hogy kérdőn nézünk rá.
-Igaz. Hozom a poharakat.-indul meg JuJu is. Borzasztóan aranyos, mikor ilyen kis szorgos. A reggeli is finom volt.. nem képzeltem volna el róla, hogy képes neki állni szendvicseket csinálni csak azért, mert unatkozik.
-Igyunk erre a csodálatoz otthonra.-szólal meg rangidősként Scooter.
-Az otthonunkra!-kontrázunk egyszerre.
Kicsit még elvoltunk lent és beszélgettünk, de 10 óra körül mindenki elvonult a saját kis birodalmába.

-Sweety, jössz velem fürdeni?-néz rám boci szemeket Justin. Nem tudom, hogy van-e valaki aki tud ellen állni ennek a nézésnek,de én nem tudok.
-Igen.
-Akkor várj egy kicsit. Szólok, ha jöhetsz.-csókol meg, de szenvedélyesebbre sikerül, mint ahogy tervezi, mert már a pólómért nyúl, amikor észbe kapok.
-Édesem, fürödni készültünk.-szakadok el tőle zihálva.
-Nem várhat egy kicsit?
-Nem-nem.
-Jó megyek.-nyom egy utolsó puszit a számra.

#15perccel később
-Gyere be!-hallom meg JuJu hangját, mire felpattanok és futok a fürdőszobáig. Igen..csak -ig, mert az ajtóban megtorpanok. Mindenhol apró tea mécsesek égnek és rózsaszirmok hevernek a földön.
Justin a mécsesekből kirakott ösvény végén állt.. és rám várt. Pont mint egy romantikus filmben.
-Ezt..mivel érdemeltem ki?-kérdeztem makogva.
-Azzal hogy vagy!-ér oda hozzám.- Sokat fog változni az életed miattam..és szeretném, hogy tudd, akármilyen messze vagyok tőled.. ott bent..-mutat a szívemre-mindig veled leszek. Már most sok dolog történt.és remélem nem bántál meg semmit.
-Semmit nem bántam meg.-suttogom sejtelmesen a fülébe, miközben nadrágjának a gombjához nyúlok.
-Nem lenne igazságos.-suttog vissza ezzel arra utalva, hogy ő így is csak egy naciban van, míg rajtam a teljes ruházatom díszeleg. Persze ezen hamar változtatott és levette rólam a fölsőmet. Néha nem tudom, hogy hogyan tud ilyen érzelmeket kiváltani belőlem..de vágytam rá. Csókunkat egy perce sem megszakítva tüntettük el egymás ruháit. Nem feledkeztünk meg a fürdésről sem, ezért bemásztunk a rózsaszirmokkal borított kádba és alaposan megfürdettük egymást.

*Justin szemszöge*
Soha senkire nem vágytam mégy így, mint most Bellára. A fürdés nem maradhatott el, mert elég sokat szenvedtem a "berendezéssel" és nem akartuk, hogy kárba vesszen.
Barátnőm érintése nem segített az amúgy is feszült helyzetemen, de türelmesnek kellett lennem.
Amint kiléptünk a kádból felkaptam Bellát, és az ágy felé indultam vele. Mikor oda értem leraktam és finoman végig csókoltam az egész testét.
Egy váratlan pillanatban fordított a helyzetünkön és megcsókolt, majd ráült férfiasságomra. A meglepettségtől és az érzéstől felnyögtem. Nem hittem volna, hogy van bátorsága ezt megtenni, de nem bántam. Tetszik ez az eltökéltség. Mozgatni kezdtem magamon, mert férfi büszkeségem nem engedte, hogy teljesen átvegye az irányítást.

Néhány perc múlva visszafordítottam, mert érzetem, hogy már nem sokáig bírjuk. Teljes  méretem még nem volt Bellában ezért löktem magamon még egyet, s gyorsítottam a tempón, amit hangos nyögésekkel díjazott.
Biztos vagyok benne, hogy fájt neki, mert egy könnycseppen láttam legurulni az arcán, de mikor eltávolodtam volna, lábait a csípőmre kulcsoltam, így nem engedett el.
Éreztem, hogy Jerry-t melegség önti el, ami azt jelentette, hogy Bella elérte e gyönyört, ezzel a csúcsra juttatva engem is.
És ebben a pillanatban jutott eszembe, hogy nem védekeztünk.. Hogy lehettem ennyire felelőtlen. Pár pillanatig még pihentem, majd legördültem barátnőmről, és magunkra húztam a kicsit vizes, de éppen ezért hűsítő takarót.
-Holnap elmegyünk nőgyógyászhoz.- mondom ki halkan, mert óriási bűntudatom volt.
-Semmi szükség rá.-mondja egyszerűen.
-Mert?
-Mióta összeköltöztünk szedem az anya által kiváltott bogyóimat.-hihetetlenül nagy kő esett le a szívemről. Bár nem örülök, hogy 16 évesen ilyen dolgokat kell szednie.-Ne aggódj, minimális a férfi hormon tartalma, így minden ugyan olyan lesz, mint eddig.
-Mi lenne velünk, ha nem ilyen lennél.
-Milyen?
-Mindenre gondolsz..köztük Jerry-re és a következményre is.
-Ez természetes.-bújik közel hozzám-, de aludnunk kéne, Fáradt vagyok.
-Jó éjszakát Sweety.
-Neked is.-csókolom meg finoman, majd vállamra hajtja a fejét és elalszunk.
Remélem most nem olyan ébresztőben lesz részem mint a legutóbbi együtt létünkkor.