28. rész- Az érkezés

Sziasztok! :) Tudom, hogy borzalmasan régen volt rész..sajnálom. Próbálom a következőt előbb hozni..ehhez jó olvasását és ne felejtsetek el komenntelni!: Előre is köszönöm.:)) -ha lusta vagy írni,, akkor csak pipálgass..;)-

 

  Megnéztük a filmeket, majd  mindenki a szobájába vonult készülődni.
-Bella!-kiabált át Ester hozzám.
-Igen?-toppantam be hozzá, már teljes harci öltözetben, de ő még csak egy fehérnemű szettben pislogott rám.
-Segítesz?
-Azt vedd fel. Magyarországon ilyenkor már vagyis még eléggé hideg van.-mutattam egy kicsit melegebb ruhákból álló szettre.
-Köszönöm. Csak ennyi volt.-magához vette a ruhákat és öltözni kezdett.
    Az indulás viccesebbre sikerült, mint hittem vagyis reméltem. Boconak az utolsó pillanatban jutottak eszébe a papírjai, amik természetesen a zsebébe voltak és Ester sem akart elszakadni Patricktól.
Az alapból 5 perces út, fél órásra sikeredett, szóval nagyon sietve szálltunk fel a gépünkre.
        ***
#Néhány órával később, Magyarország, Budapest
    Furcsa volt újra a Pesti peronon állni. Mindenki magyarul szólalt meg, amit még szoknom kell, de nem lesz nehéz.
Vonattal utazunk tovább Pécsre, mert a busz majd' 12 órás az autóhoz meg sokan vagyunk..
A tökéletes közlekedésnek köszönhetően csak másfél óra múlva indul a szerelvény. Gabi-az  ő apukájának a szállodájában fogunk élni egy darabig- már legalább 10szer hívott, hogy ne késsük le, mert a következő három óra múlva indul.
Nagyon régen találkoztam vele és csak most jöttem rá, hogy mennyire is hiányoznak a mindennapok, amiket vele töltöttem.
    -Bell' megmutatjuk nekik a fővárost?-kérdezte magyarul Boco.
-Bólintottam, mire a többiek értetlen pillantásokat küldetek felénk. Elmondtuk nekik a tervet, de lehet, hogy hiba volt. Daneilla és Elisabeth őrült ugrándozásba kezdett..még jó, hogy ilyenkor nem mászkálnak túl sokan az utcákon.
    Tervben volt a Lánc-híd a Parlament és a Margit sziget is. Természetes, hogy nem jutottunk el mindenhova, mert a Margit szigetre kellett menni először és le is ragadtunk.
    Az idő hihetetlen gyorsasággal szalad, így mi is szaladhattunk a vonatra.
-Ez meleg volt.-töröllgette homlokát színpadiasan Daniella.
-Az-nevetett vele Elisbath. Nagyon összenőtt ez a két csajszi.
    A négy és fél órás út hangosan telet. Mivel három hetet töltünk itt-minimum-megbeszéltük, hogy mikor és hova megyünk.
    Az első utunk biztos, hogy a Sufniba fog vezetni, mert Boconak és nekem is sok szép  emléke van onnan.
        ***
#Sufini
    Mindenki kávézik..nem is értem miért?!
Még csak 31 órája vagyunk fent folyamatosan. Bár szerintem mindannyian eltudtunk volna aludni ülve, a pörgés nem maradt el.
A hotelba azért nem mentünk még, mert Justinak valami interjúja van..természetesen Selenával.
Gabi szintén csatlakozott szerény kis társaságunkhoz, szóval elmagyarázott néhány dolgot.
Végig angolul beszélt, ami nagy haladás. Büszke vagyok rá.
Justint meg sem említette...remélem nem csinált semmi baromságot!
        ***
    A Palatiunus Hotel még mindig gyönyörű..és persze óriási.
Justin és Selena között, azaz a 69-es szobát kaptam. Milyen jó nekem..
-Bella! Figyelj..holnap lesz egy bál Hetényben. Nincs kedvetek eljönni? Szívesen megnézném, hogy hogyan táncolnak.-szólított meg Gabi, mikor már éppen indultam volna.
-Na látod azt én is. Ott leszünk.-bólintottam rá.
    A szobámban egy óriási ágy fogadott. Legalább 5 emberre volt tervezve...nem baj. Így kényelmesebben elférünk majd Justinnal.
Pakolászni kezdtem, mert tudtam, hogy ha Biebs végzett, akkor úgyis felhív.
Az utolsó ruháimat helyeztem el a szekrényben, mikor az ágyon rezegni kezdett valami..vagyis a telefonom.
    -Szia Sweety! Mi újság?-szólt bele vidáman.
-A szokásos. Lustulok. Ott?
-Lassan vissza térek a hotelba. Viszont van egy rossz hírem..nem tudok visszamenni Londonba a szünetben.
-Miért?
-Rengeteg dolgom lesz és Scooter nem enged vissza..
-Nem baj. Most leteszlek Szia. Szeretlek.-a válaszát meg sem várva nyomtam ki a telefont. Imádom Scootert! Ő tudta, hogy jövünk, ezért nem engedi haza Jutsint. Biztos, hogy már most lefoglalta volna a jegyet és nem biztos, hogy vissza lehetett volna mondani.
    Minden csúcsomat megdöntve rohantam le Gabihoz, hogy megtudjam hol volt interjú.
-Gabi!-futottam után, mert indulni készült.-Merre járt az én szerelmem?
-Mármint hol volt interjún?-bólintottam-Ha jól tudom a Forrásban.
-Köszi.-nyomat egy puszit az arcára és visszamentem a 68-as szoba elé. Leültem és előkerestem a telefonomat. Olvasgatni kezdtem twitteren az üzeneteimet, de az 50. utálkozó után leálltam és inkább csak zenét hallgattam.
Hirtelen ötlettől vezérelve visszaléptem és rákattintottam Justin adatlapjára. Három perce volt fent és tweetelt egy képet.
Megnéztem, de hiba volt. Ő és Selena virított rajta..Megint eszembe jutott, hogy mennyivel jobban összeillik vele, mint velem.
Mérgemben kiléptem mindenből és csak a sima fehér márványos lapokat bámultam és számolgattam.
197-nél tartottam, mikor ismerős hangokat véltem felfedezni. Az egyiknek nagyon örültem.. a másiknak már kevésbé.
    Felkeltem és úgy vártam, hogy a szobájához érjen. Mikor meglátott két lépéssel arrébb állt Seltől. Nagyon helyes.
-Bell' te meg mit keresel itt?-kerekedtek ki a szemei. Én is örülök, hogy látom.
-Gondoltam megleplek.-motyogtam zavartan, mert nem esett jól ez a fogadtatás.
-Jól tetted Kincsem!-húzott magához és szorosan megölelt. Utálom, hogy mindig teljesen összezavar. Justin válla fölött láttam, hogy Selena feje átváltott pirosba és ez engem automatikus vigyorgásra késztetett.
-Biebs. Én bemegyek..-mutatott Selena a szobája felé.
-Jól van Selly-most ez komoly? Selly? Ez undorító. Ha nem a pasim lenne tuti nyakon vágnám.
    Mi is bementünk Justinhoz, ahol szinte rögtön nekem esett.