23. rész- A régi élet árnyai

Sziasztok! :) A rész egy kicsit rövid lett..sajnálom. A következőt megpróbálom hosszabbra kreálni. Kérek mindenkit, hogy komizzon! Jó olvasást és köszönöm!:)

*Justin szemszöge*
Fejem a padlón koppant és elvesztettem az eszméletemet.
Még hallottam egy sátáni kacajt és Bella, hogy Bella mellettem terem, de más nem rémlik.

Kis idő múlva cipő kopogásra ébredtem, de szem héjaim nehezek voltak, így eszem ágában sem volt körbe pillantani. De még felnyitni sem volt erőm.
Halk sírást hallottam és újra azt a jellegzetes nevetést. Nagyon ismerős volt..Biztos, hogy hallottam már valahol régebben.
-Mit műveltél vele?-kiabál egy sírós hang. Az Ő hangját ezer közül is felismerném. Párat pislogtam és kinyitottam a szememet. Bella ült néhány méterre tőlem. Szeme pirosak voltak a sírástól. Észre vette, hogy ébren vagyok, de nem szólalt meg.
-Ne rinyálj már Ribanc! Csak egy gyenge nyugtatót kapott.-szólal meg..Samanta. Hát persze! Ki más lehetne?! Akkor ezért adta olyan kedvesen az újra töltött poharamat. Szemeimet visszacsuktam, de csak Bella lebegett előttem. Szemeiben megnyugvást véltem felfedezni, ami keveredett egy kis félelemmel. Én is félnék a helyében..nem tudom, hogy mit keresünk itt, de nem is szeretnék sokáig itt lenni.
Kezeimet mozgatni kezdtem, hogy kiszabadítsam, de csak azt értem el ezzel a finom mozgással, hogy mélyebb sebeket hagyjon rajtam a kötél. Szorosabban összeszorítottam a szemem és rántottam egyet csuklómon, aminek köszönhetően kiszabadítottam magam. Legalábbis félig.

Résnyire nyitottam szemem, hogy kicsit körül tudjak nézni, de nem várt dolgot láttam. A régi  bandám törzshelyének a közepén csücsültem úgy, hogy már nem tározok abba a klikkbe. Ez nem jelent jót ránk nézve, szóval minél előbb szabadulnunk kell innen.
Ebben a pillanatban kicsapódott a gyárajtó és három ismerős..túlságosan ismerős ember lépett be rajta. Az egykori legjobb barátaim. Adam, Tim és Kevin. Minden hülyeséget együtt csináltunk meg, de felhagytam ezzel az életmóddal, hiszen nem vezet semmi jóra.

Egy kérésem volt: Ne találjon meg a régi életem. Erre itt állnak előttem..óriási vigyorral az arcukon.
Már nagy ívben leszartam, hogy én éppen alszom és farkas szemet néztem Adammal. Talán ő állt hozzám legközelebb.
-Az eltűnt báránykánk..-lép közelebb.-Merre jártál Bibes?
-Semmi közöd hozzá. Mondtam, hogy takaródjatok el az életemből.-kiabálok rá.
Bella megszeppenve nézete a jelentet. Erről nem írtak az újságok, mert gondosan el volt titkolva minden. Sőt..továbbra is ellesz.
-Jajj!Justin komolyan azt hitted, hogy kizavarsz az életedből és el is megyek? Ne nézz már hülyének.-mondja, majd Bellához fordul- Hé' szépség! Tollas a hátam, hogy a pasid madárnak nézzen?-nem válaszolt kérdésére csak rám nézett. Észrevette, hogy kezeim már szabadok, így mikor Adam és csatlósai Samantához fordultak mozgatni kezdte gondosan lekötött kezét.

-Szép volt Kurva! Jó munkát végeztél.-markol bele Tim Samanta seggébe, erre a csaj Tim karjába vetette magát. Undorodva néztem a képsort, mert oké, hogy én sem tétlenkedtem mikor meg kellett fektetni egy csak, de egy ekkora ribanchoz bottal nem nyúltam volna hozzá.
-Kéne enni valamit Tim..-szólal meg Kev ezzel megzavarva a nyilvános előjátékukat.
-Ki vigyázzon a túszokra?
-Majd én.-áll fel az eddig csendben ülő Adam. Remek..ő a legerősebb. Ilyen sérülésekkel nem bírok el vele.

#Néhány órával később
Nem tudom, hogy hány óra lehet hiszen sehol egy óra, a telefonomat pedig eszem ágában nem volt elő venni, mert ha észreveszik nekünk végünk.

Már visszatértek az ebédjükről..vagy vacsorájukról, de szinte rögtön el is vonultak egy szobának berendezett raktárba ahonnan érdekes hangok szűrődtek ki.
Nem akarom tudni, hogy mit csináltak.

Mindig vigyázott  ránk valaki, hogy nehogy megszökjünk. Nagyon jó kis túszoknak bizonyultunk, mert mi után mind a három fiú végig ment Samantán egyszerre mentek be.
Ekkorra mindkettőnk kezei szabaddá váltak, ezért eloldoztunk lábunkat is felpattantunk. Erősen magamhoz szorítottam Bellát, de ez az ölelés nem tarthatott sokáig.
-Gyere! Tűnjünk el innen.-húzom magam után.
Az ajtó előtt elengedtem a kezét, mert nehéz kinyitni és elég nagy hanggal jár.
Mikor sikerült futottam tovább, azzal a hittel, hogy barátnőm szorosan mögöttem van-
-Justin!-hátra pillantottam és megláttam Bellát, amint a földön ülve sír. Visszasiettem, hogy megnézzem mi történt, de a látvány borzasztó volt. Nem egyszer láttam már lőtt sebet, így könnyen felismerem. Barátnőm egy életre szóló emléket kapott egykori legjobb barátomtól, ami egy golyó formájában nyilvánul meg a combjában. Felkaptam vállamra és futni kezdtem vele. Észre vehette kétségbe esett arcomat, mert megszólalt.-Vigyél hozzánk. Ott nem láthat senki.-Erre nem is gondoltam. Kezembe nyomta kulcscsomóját és irányítani kezdett, merre is menjek.

Nem voltunk messze a belvárostól, szóval hamar haza értünk. Bellát letettem a kanapéra és keretem valami erős alkoholt. Találtam párat, de egy wiskeyt választottam.
-Ez lehet csípni fog.-mondom neki, miközben szemeibe meredek. Fájdalmat, éretlenséget és szomorúságot láttam benne.
-Nem érdekel! Csak csináld már.-kiabált rám. Ráöntöttem egy picit, amitől felsikított, de hősien tűrte.
-Bírd ki még egy kicsit.-döntöm meg újra az üveget, ám ezúttal sokkal több landol barátnőm nyílt sebében. Letéptem pólómból egy darabot és sebére szorítottam. -Be kell mennünk a kórházba. Benne van a golyó. Anyud itthon hagyta a kocsiját.
-Igen. Ott van a kulcs a szekrényen.-mutat az előszoba irányába. Követtem Bella utasításait, minek köszönhetően kitaláltam a garázsba. Észrevettem volna az ott álló gyönyörű autót, ha éppen nem szerelmem életével lettem volna elfoglalva.

Hamar beértünk a kórházba, és mikor felismertek, különösen gyorsan kezdtek foglalkozni Bellával.
-Doktor úr!-szólítom le az orvost.
-Sajnálom Mr. Bieber. Rohannom kell.-vágja oda nekem miközben belép a műtőbe

.

22. rész- Változás

Sziasztok!:) Itt van az új rész!:)) Lilla bocsánat, hogy ilyen későn hoztam, de küzdöttem a gépemmel.!:)) Minden esetre most itt van, szóval jó olvasást. Legyetek szívesek komizni vagy pipálni, mert így nem igazán tudom, hogy milyen lett a rész.. :( :D

-Justin foglald el a helyedet -jött oda újra Emily.
-Futok. Szurkoljatok.-fordulok a lányok felé és megölelem őket.
Elfoglaltam a kör alakú kis rész, ugyanis onnan fognak fellőni.
A boydriend-et választottam elsőnek, mert ezzel mindig fel lehet dobni a népet.
-Hello London!-szólalok meg miközben előre futok a színpadon. Erre óriási sikítás rázza meg az arénát. A szám végén beszélgettem velük egy kicsit, majd folyattam.
-You're beautifull..beatutifull, you shold know it..-éneklem a több ezer tinivel együtt.  Láttam, hogy van pár fiú, ami haladásnak számít, mert eddig csak nyafogó lányokat bámultam az első sorban.. na jó nem. Imádom őket, de néha kicsit sokak.
Az around the world után elénekeltem még a Nothing like as-t és a Heartbreakaert. -Tudjátok..minden koncerten elhangzik a OLLG ( One less lonly girl), és ez most sem maradhat el, de jelenleg itt van egy nagyon fontos lány. És szeretném, ha ezt neki énekelhetném. Rájöttetek ki az?-kérdezem meg a nyilván való tényt. Nagyon jó érzés volt, ahogy nagyjából 9000 ember kiabálja Bella nevét.
-Igen..ő az.-felcsendültek az első dallamok én pedig énekelni kezdtem.
A dal felénél Bella felsétált a színpadra és nemes egyszerűséggel megcsókolt a kisebb szünetben. Mindent ugyan úgy csináltam mint ahogy szoktam...húztam az agyát, ahogy a többi lánynak, bár Belly tudja, hogy rengetegszer hozzá érhetek még. Talán ezért sem volt annyira zavarban és nem sikongatott mint a fanok.. volt olyan, hogy a kiválasztott lány belesikított a fülembe, de olyan is, hogy nekem kellet leállítanom, hogy ne integessen..az gáz volt.
A dal végén "elraboltam" Bellát, a színfalak mögött pedig megcsókoltam. Nagyon szívesen maradtam volna még, de megszólalt.
-Ügyes legyél.-lép hátra egyet -Már várnak.- újra közel jött hozzám így a fülembe suttogott és nyakamra egy puszit nyomott.
Visszatértem a színpadra, ahol elénekeltem az As long az you love me-t, a Love me like you do-t, a Backpeck-et, az All that matters-t, a Confidentet, a She's don't like the light-ot, majd felhívtam Jaden-t és jött a Never say never.
Mivel egészen eddig nem volt pihenőm..ezért lefutottam a színpadról és gyorsan átöltöztem..vagyis csak a nadrágomat és a cipőmet húztam át, hiszen pólo nélkül tértem vissza. Amint megláttak újra sikítani kezdtek én pedig könyörögtem magamban, hogy nehogy elájuljon valaki.
-A koncert végéhez közeledve-szólalok meg , mikor nagyjából elcsendesedtek.-Szeretném felhívni az 5 vagyis 6 szerencsés rajongómat. Elisabath, Daniella, Ester, Emma, Bella és Samanta. Gyertek fel.-hívom őket. Tudom, hogy oltári nagy balhé lesz még a sorrend miatt Samanta részéről, de talán túl éli. Ha nem az sem gond.
Mindenkit egyesével megöleltem-igen azt a ribancot is-Bellát pedig megcsókoltam. A közönségünk egy "ahw"-hangot hallatott ami vicces volt.- Az utolsó négy számnál jelen lesz ez a 6 csodálatos hölgy is, szóval Bella kivételével lehet bámulni őket.-közlöm a sorokban álló pasikkal, akik ezt hangos tapssal és fütty koncerttel díjaztak.
-I'm a put you down..-éneklem a  PYD első sorát, miközben barátnőmet magamhoz húzom és nagyon közelről a szemébe nézek. Hálás vagyok, hogy nem akkor nevettet fel mikor még ilyen állapotban voltunk, mert garantált lett volna a süketülés.
Természetesen tudta, hogy mire célzok ezzel...és mindketten tisztában vagyunk azzal az aprócska ténnyel, hogy ma szép éjszakánk lesz.
A PYD után Kenny és társai- szó szerint- feldobták Ali-t és Juicy-t hozzám szóval végig tomboltuk a Lollyt is.
A csajok feltalálták magukat, ugyanis a nekik kialakított emelvényen táncoltak.. Bella mozgása nincs jó hatással rám..mármint a színpadon.
Utolsó két számnak a Alone-t és a Memphist választottam.

Amint leléptem a színpadról megláttam életem legfontosabb nőjét. Az anyámat. Nagyon hiányzott, de nem tudom hirtelen elfelejteni, hogy egyik este csak úgy lelépet.
Mindez Selenával való szakításunk után történt, szóval ő csak rátett egy lapáttal a kicsapongó életmódomra. Csak anyában és Selenában bíztam, erre mindketten elhagytak. Azt hittem Sel más lesz és nem kell paráznom attól, hogy csak a pénzem kell neki, mert neki is van bőven.. És igen a pénzem tényleg nem, de a hírnevem kellett neki..Imádta játszani az elérhetetlent..előttem.  A hátam mögött meg minden második pasival ágyba bújt.
Ekkor határoztam el, hogy minden csajjal csak egyszer fekszem le, aztán jött Bella és mindent megváltoztatott. Remélem a "régi életem" nem találja meg..
Ezeken gondolkodtam, miközben anya felém sétált.
-Szia-köszönök neki kimérten.
-Szia Fiam. Fenomenális voltál.
-Köszönöm.-a hangnememen nem változtattam, de rájöttem, hogy nem ártana neki bemutatnom Bellát.- Anya ő ott Bella. Mondanám, hogy idehívom, de nem erre még nem áll készen.-mutatok a beszélgető lány felé.
-A barátnőd?-kérdezi, mire csak bólintottam. Szeme elkerekedett.-Mióta van barátnőd?
-1 hónapja, de nem nézel TV-t?-gondolom, hogy nem, mert ha nézné..vagy legalább a hívásaimra reagálna tudna Belláról.
-Szerinted volt rá időm?
-Azt sem tudom, hogy mit csináltál!-fakadok ki-Bár észrevettem, hogy nem érszár, hiszen a telefonodat sem vetted fel.
-Mert dolgom volt.-mondja lehajtott fejjel, de valahogy nem hat meg.
-Mindegy..elmegyek átöltözködni és elviszem a csajokat vacsizni. Te pedig menj haza..-írom le egy lapra a címet. Az autogram osztás szerencsére csak holnap lesz..szóval azt ma megúsztam.
-Akkor nem haragszol?-hogy lehet ennyire naiv?
-De haragszom, csak nem fogom hagyni, hogy az a nő aki a Világra hozott egy szállodába aludjon, ha van neki helye nálam.-Ja igen..az elmúlt napokban felfedeztük, hogy a nappaliban lévő két ajtó még két szobát takar, szóval anya nyugodtan beköltözhet. A papírt, amire a címet írtam anya kezébe nyomtam és ott hagytam. Tudom, hogy ez most szar volt neki, de nekem sem volt jobb mikor egyszerűen kinyomott...és egy éven keresztül ezt csinálta.

*Bella szemszöge*
Az arénában összesen 4 öltöző van, de megbeszéltük, hogy Justinén kívül csak kettőt használunk, mert fölösleges a  negyediket is összetúrni.
-Hé'! Hova-hova?-lép be az ajtón Justin, mikor éppen mentünk volna ki. Mérgesnek tűnt szóval kedvesen válaszoltam.
-Megyünk öltözni.
-Hova?
-Valamelyik öltözőbe.
-De nincs szabad.. Az egyikben Ali és Juicy a másikban Luda és Jaden a harmadikban meg Daniella és Elisabeth van.
-Szóval akkor maradunk.-lépek vissza a kanapéhoz.
-, hogy van elkerített rész-sóhajt nagyon Ester, mivel ő is maradásra kényszerül. Emma a másik két csajhoz csapódott..Samanta meg nem tudom hol van..Valószínű valamelyik pasit fűzi éppen.
Justin leült a kanapéba és telefonját nyomkodta. Gondolom twitterezett. Ester a fekete vászon mögé bújt, szóval öltözni kezdett. Én is így tettem.
A ruhám cipzárjával küzdöttem, mikor megéreztem egy hatalmas meleg kezet a vállamon.
-Segítek.-suttogja fülembe és lehúzta cipzáromat vállamra pedig apró csókot nyom.
-Köszönöm-fordulok meg ölelésében és ajkaimat övér nyomom. Figyeltem arra, hogy a ruha rajtam maradjon, de ez  a kínos oda figyelés meg szűnt, mikor nyelveink összetalálkoztak. Beletúrtam Bibes gondosan beállított hajába másik kezemet pedig nyakára csúsztattam, szóval a ruhám fogás nélkül maradt és leesett. Nem igazán zavartattam magam, csak lábammal arrébb dobtam és folyattam eddigi tetteimet.
-Bella. Gyere egy kicsit-zavar meg minket barátnőm. Hangja elég nyafogósnak tűnt, ebből arra következtettem, hogy percek óta küzd valamivel.
-Mondd.-lépek be mellé egy csepp szégyenlősség nélkül.
-Segíts már megigazítani ezt a szart.-mutat a hátán összegyűrődött csipkére, ami tényleg kényelmetlen lett volna. -Köszi, menj te is öltözni.
-Repülök-mosolygok rá, majd kilépek. Amint kiértem megpillantottam Justin, amit a ruhámat kezében tartja és nézegeti azt. Természetesen nekem háttal állt és mivel nem volt rajtam cipő odalopóztam és átöleltem.
-Segítek felvenni.-fordul meg.

Tényleg segített. Esterrel megigazítottuk egymás sminkét felhúztuk az új cipőinket és készen is voltunk.
Maradt még majdnem fél óránk, ezért úgy döntöttünk iszunk valamit. Jó öreg Jack barátunkra esett a választás. Mindenkinek töltöttem egy pohárral és éppen leültem volna, mikor egy nem várt személyt pillantottam meg.
Samanta lépet be az ajtón. Na jó az túlzás, hogy lépett..sokkal inkább rontott.
-O, de édesek vagytok-néz ránk mosolyogva, majd kiveszi Justin kezéből a poharát. Tudtam, hogy robbanni fog..nem szeretni, ha kivesznek a kezéből valamit. Főleg nem, ha azt különösen szeretni.
-Na ide figyelj Szívi.-előzöm meg őt.-Az ott az én pasim, és az ott az ő piája.-Mutatok barátomra, majd a Samanta levében pohárra.
-Ne mondd! Én vettem ki onnan.-vég vissza.
-Szedd össze magad, és takarodj el innen.-mondja halál nyugodtan Justin.
-Miért mi lesz, ha nem?
-Az lesz, hogy felkelek ebből a baszott kényelmes fotelből és kirakom az agyon plasztikázott seggedet azon az ajtón.-mosolyodik el pimaszul. Tudom, hogy mire gondolt. Kenny utálja ezt a nőszemélyt, szóval, ha most azt látná, hogy Justin kiteszi innen..akkor megtanítaná repülni. Az biztos.
Talán az lenne a legjobb, de ő is csak egy fanatikus. Justin mellé léptem és megszorítottam a kezét ezzel jelezve, hogy nyugodjon meg. Ő csak rányomta ajkait enyémre ezzel megnyugtat mindkettőnket. Tetszik a módszere. Mire felnéztünk Samanta egy pohárárt nyúlt valószínű azzal a szándékkal, hogy Justinnak töltsön egy új pohárba.
Gyanúm beigazolódott, mert barátom pillanatokon belül egy új kristályos poharat tartott kezében.

#1 óra múlva.
*Justin szemszöge*
A Golden étterembe vittem a lányokat, mert itt már ismernek. Mindenkinek leesett az álla mikor beléptünk az óriási terembe és megpillantották a színpadon lévő zongorát, gitárt és mikrofont.
Samanta feltűnően kedves volt, ami meglepően hatott, de örültem neki. A vacsora közben kezdtem elálmosodni, de befejeztem a tervemet.
Felsétáltam a színpadra és gitározni kezdtem az as long as you love me-t.
Pár számot még eljátszottam, majd érzetem, hogy testem ólom súlyúvá nehezedik és a színpadra esek.

Kérlek komizz. *.*

21. rész- A koncert napja

Sziasztok!:_) Tudom régen volt már rész, de volt pár problémám:) Remélem tetszeni fog.:)) Jó olvasást és ne felejtsetek el komizni:))

#1hét múlva
( A koncert napja)

*Ester szemszöge*
Reggel nyolckor arra ébredtem , hogy Bella befut a szobámba és rám ugrik. Szinte biztos, hogy lett pár törött bordám, de mosolyogva köszöntöttem.
-Jó reggelt. Segíthetek valamiben?
-Ühhüm..Elisabeth és Daniella összefogott és versenyt akarnak.
-Milyen versenyt?-ülök fel. Imádom a kihívásokat.
-Páros szépség verseny. Benne vagy?
-Még szép! Mikor kezdünk?
-Délben..pontosan. Szóval...van még dolgunk. Nincs cipőnk.. semelyik ruhához.
-Akkor szedjük össze magunkat.-utalok arra, hogy még ő is pizsiben feszít. Kipattant az ágyból magával rántva engem is, majd az ajtómból visszanézett.
-Fél óra.-és eltűnt meg sem várva válaszomat. Fürdőm felé vettem az irányt..imádom, hogy sajátom van. Így nem zaklat senki sem.
Gyorsan végeztem itt és visszamentem a szobámba. A hajamat csak felkötöttem a szememet pedig kihúztam.

Bella izgatottan várt a szobám előtt. Borzasztóan csinos volt, pedig semmi különlegeset nem csinált magával.
-Indulunk?-néz rám csillogó kék szemeivel.
-Szóltál Tomnak?
-Justin szólt neki mielőtt elment..a kocsiban vár minket. Már csak Danielláék vannak vissza.-vállaltam, hogy szólok nekik, míg ő hozza a táskáját.

-Sziasztok Csajok. Merre menjünk?-kérdezi aranyosan Tom. Ebből a nem nézné ki az ember mennyire nagy szíve van..
-Múltkori helyre?-kérdezem mindkettőjüket.
-Nekem oké.-von vállat Bella.
-Akkor oda viszlek titeket.

Alig 10 perc kellett, hogy oda érjünk. Mikor beléptünk rengetegen összesúgtak a hátunk mögött..na ez már nem a furcsa kinézetnek volt köszönhető. Felismerték Bellát. Senki nem jött oda..csak egy-egy kedves vagy éppen lenéző pillantást kaptunk. Tudom, hogy Bella is látta, de jól palástolja.
Megvettünk az elmaradt dolgokat, majd vetünk mindenkinek ebédet..vagy reggelit. Kinek mit.
Biztos vagyok benne, hogy senkinek nem jutott eszébe az, hogy egyen..Daniella és Elisabeth gőzerővel vitatkozik mit vegyenek fel. A fiúk pedig próbálnak, bár Scooter velük van ő is tuti elvan havazva.
-Akkor aréna fele?-néz ránk Tom.
-Ahha..különben éhen halnak.-nevet fel barátnőm.-11 óra van, szóval siessünk.

*Bella szemszöge*
3óránkba telt, mire meg lett minden, de megérte. Haza fele tettünk egy "kis" kitérőt, mert gondoskodnunk kellett a fiuk egészségéről is. Biztos vagyok benne, hogy semmit nem ettek ma még.
-Szia Édesem!-futok fel a színpadra, mikor éppen szünetet tartanak. Egy számot -as long as you love me- hallgattunk végig és csodálatos volt.
-Szia Nyuszi-mostanában így hív-hogy kerültök ti ide?
-Hoztam..vagyis hoztunk nektek ennivalót.-pillantok Esterre, aki szerintem sokkot kapott.
-Mi történt vele?-pislog értetlenül Juju.
-Szerintem nem számított a hangodra..plusz tudod..a felsőtested nem rossz...és nincs rajtad fölső.
-Megszokhatta volna.
-Tévedsz..csak én csodállak mindennap.-utalok arra, hogy mióta többen vagyunk csak a szobánkban "meztelenkedik".
-Basszus! Tényleg.-kap a fejéhez.-Ester..hahó.-lép oda hozzá. -Minden oké?
-Persze csak..mindegy. Itt a kajátok.-pirul el.-Mehetünk? Elkésünk.
-Honnan?- néz rám értetlenül Justin.
-Ja hát persze! Neked nem is mondtuk. Daniék kitalálták, hogy tartsunk szépség versenyt.
-Nem rossz ötlet, de nem az estélyikkel kéne?
-De, és azzal is megtesszük majd.
-Okés. Akkor induljatok.-csókol meg, majd elindulunk a dogunkra.

Pont délben értünk haza, szóval a szobámba siettünk és öltözni kezdetünk. Neki estem Ester hajának, amit most csak kivasaltam és két tincset hátra fogtam.
Ő oldalra csatolta hajzuhatagomat és egy kicsit begöndörítette. Tetszett a végeredmény, de még messze nem voltunk kész, szóval folyattuk.
Úgy egyeztünk meg, hogy a sminkünk füstös lesz, mert szerettünk volna valami ugyan olyan. Áthozta az ő smink készletét is, így sokkal hamarabb végeztünk.
Utána jött a legnehezebb..a ruha. Én Justintól kapott szettemet vettem fel..de Esterrel gondban voltunk. Természetesen nem kell majd mindig kiöltöznöm, de most én is a színpadon leszek, szóval ez elvárható volt.

Négy óra után néhány perccel teljes-vagyis majdnem teljes-harci díszben álltunk.
Az órára pillantva észre vette a jegyeket és eszembe jutott Emma, akiről ez idő alatt megfeledkeztem.
-Ester!-kiabálok neki, mert elment a szobájába egy kicsit.
-Mi baj van?-ront be
-El kell vinnem a jegyet Emmának. Jössz velem?
-Ez kérdés? Szedd össze magad! Szólok a csajoknak.-ezzel lelépett. Összeszedtem a dolgaimat és elindultam le. Vagyis..csak indultam volna, ha nem zavart volna meg telefonom. Újabb SMS ismeretlen számról.

"Ne aggódj, nem feledkezem meg rólad. Ez lesz az utolsó éjszakátok együtt. Ajánlom, hogy élvezd ki, mert hétfőtől velem alszik!  S."

1hete nem kaptam ehhez hasonló üzenetet és csak reménykedtem, hogy már nem is fogok.
Megrémített, hogy bizonyos szinten igaza van.. Hétfő reggel indul útnak szerelmem és valamilyen szinten tényleg együtt fognak aludni.
Igaza a turnébusz akkora, hogyha nem akarnak egész egyszerűen nem találkoznak egész nap, de kétlem, hogy ez a ribanc azt akarná.
Felmerült bennem, hogy szólok erről Justinnak ,de szinte rögtön el is vettettem ez az ötletet. Tudom, hogy bízhatok benne...nem érdekel milyen élete volt előttem. Most ilyen és ez a lényeg.

-Ezt nem hiszem el!-ő már a úton, mert természetesem mindenki most akar haza jutni és óriási dugó keletkezett.
-Nyugodj már meg!-próbál Ester nyugalomra bírni, már sokadszorra.-Emma most írt, hogy ő is dugóban van. Válaszolj neki!-tartja felém telefonját, aminek a kijelzőjét a twitter kezdőlap díszíti.
Válaszoltam , hogy ne parázzon..mi is dugóban vagyunk. Fél óra késés minimum várható. Végig tweeteltük az utat, majd fél hat után megérkeztünk a megbeszélt helyre.
-Sziasztok.-lép oda feltehetően Emma. -Emma vagyok.
-Szia. Bella.-rázok vele kezet, majd Ester is így tesz.-itt a jegyed, de szerintem gyere velünk, mert nem hiszem, hogy a fanok oda engednének a biztosságiakhoz.
-Köszi. Itt van valahol Britney is.-mondja már a hátsó bejárat felé. A név hallatán még a gyomrom is felfordult..ő az aki múltkor megpróbálta elhitetni velem, hogy ő mi mindent "művelt" már Justinnal. Remélem nem kell mondanom, hogy merre irányítottam.

Bent Biebs és Samanta "várt" ránk. A másik kedvencem..Justin fogta a hasát a nevetéstől Sam pedig nagyokat pislogott rá. Valami oltári nagy baromságot mondhatott, ha ilyen állapotba került barátom.
Nem vettek észre minket, ezért tovább figyeltünk míg Justin meg nem szólalt.
-Na ide figyelj! Van két ötletem és egy közlésem. Az ötletek: abba hagyod ezt a #beszéltemScooterrelmehetekveled dumát, a másik, hogy nem fenyegetőzöl, mert nem a jó kisfiúk táborát erősítem, de ezt gondolom tudod. A közlésem: Fogd be azt a túl rúzsozott szádat..tipegj színpad mögé és várd a koncertet-teljesen ledermedtem. Nem ismertem ezt az oldalát, de ez is iszonyatosan tetszik benne. Bár ez már előtte is tetszett. Samanta eltipegett, de Justin még mindig háttal állt nekem. A többiek már eltűntek a fene tudja hova, ezért úgy döntöttem meglepem.
Neki futottam, hogy ráugorjak, de meghallotta  cipőm kopogását, ezért megfordult és tárt karokkal várt rám.
Rövid szoknyának köszönhetően, ahogy ráugrottam a fél fenekem kilátszott, de Justin hatalmas kezeivel el is takarta azt.
-Hiányoztál-búgta mély hangján a fülembe miután elváltunk egymástól. Persze, hogy kirázott a hideg.
-Te is. Bár csak pár órája váltunk el.
-Örökké valóságnak tűnt.-jelenti ki. Lehellte csiklandozta ajkaimat, de nem jött közelebb. Mostanában előszeretettel kínozzuk egymást így. Először csak én játszottam vele, de mióta visszakapom, már nem tarom oly' annyira viccesnek. Kiszorítottam a köztünk lévő távolságot, ezzel utat engedve forró csókunknak. Justin férfiasan felnyögött mikor bele túrtam hajába, majd egy #énnyertem mosoly kíséretében leugrottam róla!.
-Hé'! Ne már, hogy itt hagysz!-színlel felháborodottságot.
-Dehogy hagylak!-mosolygok kedvesen-Indulnunk kell, mert pontoznod kell minket 1-10ig.
-11es vagy!
-Naaaa! Nem ér.. ő közelebbről is megnézhette a ruhádat!-sétál el a hátam mögött Ludacris.
-Haver! Meg ne próbáld!-pirít rá Justin.
-Okéoké..menjünk, mert igazából csak posta galamb vagyok.
-He?-nézünk rá egyszerre.
-Ömm..rémlik a pontozásos cucc?
-Ja persze! Megyünk.-ráncigálom Justin az öltözője felé, ahol a többiek már várnak ránk.

-A feladat: Besétálunk..mi elbűvöljük a srácokat, megnyerjük és holnap ti lesztek a rabszolgáink.-ecsetelte Daniella.
-Majd meglátjuk.-kacsint Ester. Jó testvérek.
-Ti kezditek.-Nem igazán lett volna értelme ellenkezni, mert mire "felébredtünk" már az ajtó másik oldalán álltak. Kis édesek.
-Üljetek le és élvezzétek.-kacsint újra Ester és megnyomja telefonján a lejátszás gombot. Amit felcsendül a Beauty and a Beat útnak indultunk..

*Justin szemszöge*
Bella modelleket megszégyenítő módon tartott felém, és ez érdekesen hatott rám. Azt tudom, hogy tud menni magassarkúban, de hogy így?!! Azt nem gondoltam volna..
Erről még beszélgetek vele..
Ahogy láttam Ludacris és élvezte a dolgot, mert felé Ester indult meg.
Beültek az ölünkbe, ami csalásnak számítana, ha nem élveztük volna...de persze élveztünk.
Szegény Jaden már azt hittük kimarad, mert a lányok csak velünk foglalkoztak, de nem így történt. A dal utolsó ütemeinél mindkét lány agy hatalmas puszit nyomott az arcára, majd kimentek.
Sokkos állapotba kerültünk, mert ezt az egészet nem így képzeltük el.. persze ők az idősebbek..bevállalósabbak. Lefirkantottuk a pontokat és már jöttek is a következők. Dani és Elie nem nagyon erőltette meg magát csak végig vonultak párszor előttünk, de azért szépek voltak. Az ő pontjukat is leírtuk, majd behívtuk a várakozókat. Az eredmény hirdetés csak holnap lesz, szóval beszélgetéssel ütöttük el az időt.

-Justin, negyed órád van-Emily furán nézett ránk, mert éppen egymáson fekve röhögtünk.
-Megyek.-tápászkodok fel. Mindenki felkelt majd a színpad mögé indultunk. Az aréna nem kicsi szóval 99%, hogy a lányok eltévedtek volna.
A színpad mögött kezembe adták mikrofonomat és elmagyarázták még egyszer hova menjek először. Eközben Samanta majd hogy nem az egyik táncosom szájában volt..Azt hiszem ezt hívják nyilvános előjátéknak.. Jhon -a táncos-ott tapizta ahol akarta..és én ezzel a ribanccal menjek még vacsorázni..ez undorító.

20. rész- A jegy

Sziasztok!:)) itt van az új rész, ha tetszik komizzatok és iratkozzatok fel.:)) Előre is köszönöm:)

Jó olvasást!:) 

*Justin szemszöge*

Biztos vagyok benne, hogy nagyon szép ruhákat vettek, ezért is furdalja az oldalamat a kíváncsiság. Bella elmondta a színeket, de többet nem tudtam belőle kiszedni.
Hoztak nekünk kaját, amiért hálásak
vagyunk, ugyanis ma még semmit nem ettünk.
Igaz nem igazán érdekel, két hét van vissza a turné második feléig és egy hét múlva jelentem be Bellát. Nem tudom hogyan fogja fogadni  a média, de remélem nem szedik szét. Bár ő erős lány, biztos, hogy bírni fogja a gyűrődést.

#1 hét múlva
-5 perc!-kiabál egy ismeretlen női hang. Bella vállalta, hogy beül velem az interjúra, de látom, hogy nagyon izgul.
-Justin, jó ötlet ez?
-Ne parázz! Minden oké lesz. -csókolom meg nyugtatóan.
-Induljatok.-szól megint a nő. egy utolsó puszit nyomok ajkaira, majd húzni kezdem magam után.
-Üdvözöljétek Justin Bieber és Isabella Smith-et.-óriási ujjongás és taps fogadott minket mikor beléptünk.- Sziasztok.
-Sziasztok! Jó napot. -köszönünk teljesen egyszerre.
-Szóval ő a barátnőd?
-Igen, ő Bella, akivel pontosan egy hónapja boldogítjuk egymást.
-Már ilyet régóta? Hogyhogy csak most mutatod meg nekünk?
-Most jött ez az ideje.
-Hogy ismerkedtetek meg?-néz Scott a barátnőmre.
-Egy voltam a szerencsés öt közül, de én lettem a legszerencsésebb.
-Ezt, hogy érted?
-Volt az a nyeremény, hogy 5 szerencsés rajongó különleges jegyet kap. Én egy kedves barátnőmtől kaptam és ott voltak rajta a csillagok.
-Szóval ennek köszönheted őt?
-Igen.
-És mivel Bella szabadon járkál a koncertekre, ezért kisorsoljuk a jegyét.-kiabálom a végét, mert a stúdióban az összes tini kiabálni kezdett.-szóval, ha van valaki, aki szeretne VIP-s lenni, akkor az figyelje Bella_Biebs twitterét. -fejezem be ordítva a bejelenteni valómat.
-Hallottátok... Bella_Biebs, ma délután. Justin, mesélsz nekünk a koncertről? Sokat készülsz rá?
-Persze, hogy mesélek. Igazából egyszer-kétszer próbálunk majd színpadon. A hangomat védjük és rengeteget éneklek. Ennyiből áll a gyakorlás.
-A hangodat? Hogyan?
-Újra előkerültek a kendőim..például ez.-mutatom meg a hátsó zsebembe tűrt állkapcsos darabot.
-Értem, szóval nem fárasztod maga a próbákkal.
-Nem, mert két hónapja ugyan ezt csinálom.. igaz volt egy hosszabb kihagyás, de ezt nem lehet elfelejteni.-válaszolok, de kezd elegem lenni a páva srác képéből..tuti, hogy nem marad ilyen nyálas képpel sokáig a szakmában. Feltett még pár kérdést, majd elköszönt tőlünk és mehettünk.

-Ügyes voltál Sweety.-dicsérem meg Bellát, mert tényleg szépen válaszolt.
-Köszönöm.-csókol meg, amitől remegni kezd a térdem. Senki nem volt még rám ilyen hatással, még Selena sem. Pedig vele aztán levágtunk a kamerák előtt eléggé szenvedéllyel teli csókokat, amiben persze semmi nem volt, de mindketten jó színészek vagyunk. Vakuk villanására eszméltem fel, de nem zavartattuk magunkat. Megragadtam Bella kezét és elsétáltunk fekete autómhoz.

*Bella szemszöge*
Azt hittem húzósabb lesz, de egészen jó volt. Az igaz, hogy nem tudnám megszokni ezt a felhajtást, ami előtte van, viszont JuJu ettől boldog. És, ha ő boldog, akkor én is az vagyok.
Holnap megyünk be a sulimba elintézni mindent, ami kell a magántanulósságomhoz. Biebs nem akarta engedni, hogy egyedül menjek, szóval ő is jön, de még vissza van a jegy sorsolás.
-Min gondolkozol Nyuszi?-zökkent ki Justin.
-Mindenen..vagyis hát a mai és a holnapi napon.-egészítem ki magam, mert szerelmem borzasztóan értetlen fejet vágott.
-Becsöngetésre megyünk?
-Nem! Kicsit később..így is sokan meg fognak látni és ismerni.-Tudom, hogy rengeteg rajongója van , mert láttam egynéhány lányon "Justin Bieber" feliratú ruhát-

Talán ezért is félek a távol léttől.. Kis millió szebbnél szebb rajongója van, akikkel akkor csal meg mikor akar..ráadásul ott lesz Selena is.
A többiek nem érdekelnek annyira..de ő. Ezzel a nőszeméllyel kapcsolatban 1000 kérdés merült fel bennem, de egyet sem tettem fel. Fölösleges lett volna, hiszen ezekre Justin sem tudhatja a választ. Pont gondolat menetem végére értem mikor SMS-em jött. Ismeretlen számról küldtél és ez állt benne.:
"Élvezd ki az utolsó heteteket.
Után az enyém lesz! S."
Tudtam, hogy ki és miért küldte, de honnan tudta meg ilyen hamar a számomat? Alig fél órája voltunk adásban.
-Ki írt?-néz rám csillogó és boldog szemekkel Justin. Bízom benne, ezért úgy döntöttem, hogy nem szólok erről neki.
-Csak a szolgáltató.- A törlés gombra kattintva eltávolítom az üzenetet és reménykedek, hogy ez volt az első és az utolsó hazugságom is.

Amint haza értünk beültünk a twitter elé és kiírtuk, hogy hamarosan sorsolás. Scooteren kívül mindenki punnyadt, és ő is csak azért nem, mert rengeteg dolga akadt még a koncertig. Twitteren 1300 ember várt minket, ezért  elkezdtük. A szám a duplájára nőtt, mikor Justin is beült mellém egy szál naciban.
-Hello Everybody-köszön elsőként-Készen álltok a játékra?
-Uhh..ezt igennek veszem.-szólalok meg én is. Rengeteg igenlő választ kaptunk.-Na, akkor..Isabella Smith vagyok, de senki nem hív így. Ő sem..-nézek a mellettem ülő srácra.-Szóval csak Bella. Justin gondolom nem kell bemutatni. Ismeritek eléggé.
-Mindenki tudja, hogy szexi vagyok..édes, cuki meg..
-Meg minden jó, de most nem te vagy a lényeg-hallgattatom el egy csókkal válaszul egy csomó "ahhw.*.*" üzit kaptunk. - A lényeg az, hogy kaptok 10 kérdést Justinról,amit felírok és a válaszokat elkülditek a BellaBiebs@gmail.com e-mail címre, aki tovább jut annak válaszolunk.-ecseteltem a 3 fordulós tervünk első lépését.
-A kérdések:
1. Melyik a legnézettebb klipje? Mennyivel?
2.Utolsó klippes száma?
3.Mikor futott be?
4.Ki a menedzsere?
5. Mi az fogja meg egy lányban?
6.Mikor született, hol?
7.Ki a mentora?
8. Miért nem akart találkozni édesanyja Scooterrel?
9.Miért kerültek fel a videók netre?
10.Hánykor és mikor lesz a koncert?
-10 percen keresztül lehet küldeni az e-mail-eket.-mondja Justin még én megnézem a fiókomat. 10 percen keresztül válaszolgatott a kérdésre, majd szólt, hogy ne küldjenek tovább. 650 új üzenet villogott.
-Atya ég! Ezzel soha nem végzünk!-csap homlokára Justin. Fejenként 325 e-mail átnézése kicsit durva lenne, de eszembe jutottak a szobájukban pihenő lakótársaink.
-Fél pillanat.-állok fel. Berohantam mindenkihez egyesével és megkérem őket, hogy segítsenek. Persze mindenki örömmel a rendelkezésemre állt, szóval pár perc múlva már nyolcan ültünk a szobánkban. A kamera még mindig be volt kapcsolva, ezért a nézők az egész feladatot látták.
-Mindenkinek tovább küldök 100at.. amiben akár egy hiba is van..törlésre kerül. oké!
-Ha kapok valami megoldó cuccot-kalimpál Boco. Hát persze.. ő nem akkora fanatikus, hogy mindent tudjon.
-Mindjárt leírom-vállalkozik Justin. Mire elküldtem őket már Boco kezében volt a papír.

Alig fél óra alatt végeztünk, de csak 123an jutottak tovább. A többiek elbuktak. Visszatömörültünk a gép elé és egyszerre kiabáltunk bele.
-Sziasztok!
-Meg vannak az eredmények. Gratulálok a tovább jutottaknak-beszél Justin.-650 választ kaptunk, de csak 123an jutottatok tovább.
A válaszokat gondolom tudjátok, de azért elmondom.
1. Baby, 1003486323
2. Confident
3. 2008
4. Scooter Braun
5.Nincs ideálom, valami különleges van a barátnőmben.
6.1994 Márcus 1. Kanada
7.Usher
8. A vallásunk eltért ezért nem díjazta az ötletet.
9. Sok távol élő rokonunk van, és szerettük volna, ha látják milyen a hangom.
10. Október 24, 21 órakor kezdek én.-mondja a kamerába.
-A következő fordulóban Justin énekelni fog...és nektek ezt kell folytatni. Figyeljetek oda, de lehet 2 hibátok. Több nem.  Kezdhetjük?-kérdezem barátomat. Biebs bólintott és neki látott a részletek éneklésének.
A részek ezekből voltak:
1-As long as you love me.
2- All that matters
3-Boyfiend
4-Confident
5-Misteletoe
6-PYD
7.She's don't like the light
8.U smile
9.Waht's hatnin'
10.All around the world
A minket néző emberel teljesen elképedtek, hogy Justinnak ugyan olyan hangja van, mint a klipekben.
-Újabb fél óra múlva visszatérünk! Csá.-kiabál Boco a háttérből, mikor lejárt az idejük. Jóval több üzenetet kaptunk, mint 123, de köszönhetően az előbb elküldött válaszoknak tudtuk kik számítanak. 27-en maradtak, ami meglepő volt. Többre számítottam.
-Üdv újra.-nézek a nézőink szemébe (gondolom).-27-en jutottak tovább. A következő forduló csak Justinon múlik, mert a számok, amiket felfogunk sorolni az ő kedvencei. A feladat az, hogy rakjátok olyan sorrendbe, amilyenbe szerintetek Justin rakná.
-Én mondom!-furakodik előre Ester.-Sziasztok. Ester vagyok..hamarosan találkozunk azzal aki a legügyesebb. Készüljetek! Ezeket rakjátok sorba.
All around the world, One less lonly girl, u smile, Boyfriend, All thet metters, As long as you love me, Confident, Wait for a minute, Beauty and a Beat, PYD-sorolja fel őket.
10 perc alatt kiderült, hogy kiismeri legjobban Justint..reméltük, hogy 1 ember lesz az, de nem. 5nek sikerült.
-5en jutottatok tovább, a helyes sorrend.:
1.All around the world
2. As long as you love me
3. One less lonly girl
4.Confident
5.Boyfirend
6.All that metters
7.Wait for a minute
8. Beauty and a Beat
9.PYD
10 U smile-fejezi be Just.
-A neveket egy felírjuk összehatjuk és Bella választ egyet.-Jelenti ki Ludacris, akit szerintem a nézők most vesznek észre. Fel írtuk a neveket, majd húztam.
-Emma Haffner!-kiabálunk, mire egy EmmaBieber nevű lány vagy 50 hálálkodó üzenetet küldött el.
-Gratulálok Emma. A jegyedet Bellától veheted át 24.-én 18 órakor az aréna előtt.-Justin mosolyogva beszél, és erről arra következtetek, hogy az a lány nyert, akivel a múltkor találkoztunk.-Nekünk mennünk kell. Sziasztok.-nyomja ki egyszerűen a laptopot, majd eldönt az ágyon és megcsókol. Imádok vele csókolózni..függővé tett.

19. rész Emlékek

Sziasztok!:)) Nagy szenvedések árán, de itt van az új rész:) Köszöntöm a 8. feliratkozómat, és köszönöm, hogy kitartotok mellettem.:)) REmélem tetszeni fog az új rész!:) Figyelmetekbe ajánlanám a komikat és a pipákat.;)

Reggel finom puszikra ébredtem, ezért mosolyogva nyitottam ki a szemem.
-Jó reggelt Biebs.
-De régen hívtál már így..
-3 hete..akkor még nem voltunk együtt és ez tűnt a legkedvesebb megszólításnak.
-Nagyon sok rajongóm hív Biebs-nek, de ez tőled más.
-Hát..én ilyen kis különc vagyok.
-Az én különc szerelmem.
-Az, de gyere. Tálalva a reggeli.
-Sweety, te mikor keltél fel?
-Biebs, ugye tudod, hogy dél van. És a válasz, nagyjából 10óra óta.
-Jól elaludtam.-tápászkodok ülőhelyzetbe, de csak annyira, hogy magamhoz húzzam Bellát.
-Igen!-csillan fel a szeme, mi közben fészkelődik rajtam-Végre valaki aki többet tud aludni, mint én.
-Na majd rendezünk egy alvó-versenyt.
-Oki.
-Amúgy, miért is vagy ilyen csinosan felöltözve?
-Elmegyünk ruhát venni a koncertedre, vagyis az utána lévő valamire, amit mi nem tudunk. Kaptunk e-mailt, hogy a koncert utáni vacsorára és meglepetésre estélyi ruhában kell meg jelennünk.
-Scooter vicces kedvében van.
-Igen, de gyere, mert nekünk indulnunk kell.
-Jöhetek veletek?
-Nem kéne. Szeretnénk, ha meglepetés lenne.
-Akkor menjünk reggelizni.
-Végre!-ugrik fel rólam, és az ajtó felé indul. Amint kinyitja azt, finom illatok szöknek a szobába, amit a hasam hangos korgással nyugtáz.-Lent megvárunk. Öltözz fel gyorsan.-utal arra, hogy én még mindig ugyanúgy fekszem, ahogy este lefeküdtünk. Gyorsan előszedtem pár ruhát a gardróbunkból és magamra kaptam őket.
Mire leértem mindenki az asztalnál ült és várt. Ludacris és Jaden is ott csücsült, de arról fogalmam sem volt, hogy hol alszanak, mert oké, hogy megbeszéltük, hogy a koncertig itt lesznek velem, de akkor még nem voltak betervezve a lányok. Jobbnak láttam, ha megkérdezem.
-Hé'! Jad, ti most hol csöveztek?
-Dan beköltözött Elisabeth-hez és miénk lett a szobája.-pillant bizalmasan az először említett lányra, aki elpirul. Aranyosak lennének együtt.

#Kicsit később.
*Boco szemszöge*
-Bella! Majd, ha haza értünk megeszitek egymást, de egyébként most reggeliztünk.-kiabálom vissza a házba, mert Bella az ajtóban csókolózik Justinnal búcsúzkodás képen.
-Jó Boco! Nyugi.-indul meg az autó felé, majd bevágódik Tom-a testőrünk-mögé.
Justin ragaszkodott hozzá, hogy velünk jöjjön, mert igaz, hogy minket nem ismernek és Bellának is csak a kapucniját látták, de fő a biztonság.
Mellesleg a reggeli újság tele volt a parkban elcsattant csókjukkal és a sétáról. Szerencsére Bellát maximum a lábán lévő hegről lehet megismerni, mert Bieber pulcsija elég rendesen eltakarja. A heget még Pécsen szerezte az egyik versenyén. Büszkén viseli, mert megnyerte azt a csatát is.

A hatalmas üzletbe jó kedvűen léptünk be, aminek köszönhetően sokan megbámultak minket. Persze az sem volt elhanyagolható, hogy Tom legalább 2 méter magas és 1 méter széles, mi pedig 175cm körül mozgunk.. és hozzá képest pálcikáknak tűntünk.

Beléptünk egy megfelelőnek ítélt boltba, ahol egy 40-es éveit töltő nő mosolygott ránk kedvesen.
-Jó napot.-lép ki mögülünk Tom, amin meglepődtünk, de valószínű látta, hogy nem vagyunk képesek beszélni.-Ennek az 5 csodálatos hölgynek szeretnénk 5 csodálatos estélyi ruhát.
-Kövessenek-indul el a fiatalosabb ruhák közé és körbe fordul.-ha valamelyik tetszik szóljanak és hozom a méretet.- Mind az öten eltűntünk a sorok között, és pár perc múlva az eladó nőt zaklattuk a méreteinkkel. Mikor megkaptuk őket elégedett álltunk az üzlet közepén és nézegettük a ruhánkat.
-Húzzunk öltözni.-mutatok a próbafülkékre, mert túlságosan is elvarázsolódtunk a ruháktól. Utálom a csili-villi cuccokat, az öltözéssel és a többi problémával együtt, ezért az üzlet lehető legegyszerűbb ruhájában sétáltam ki a fülkéből. Velem szemben 4 gyönyörű lány nézegette magát az egész alakos tükörben.
Elsiabeth és Daniella rózsaszín, vagy inkább pink ruhában állt.
Ester egy egyszerű feketében villogott.
Bella megfogadta a tanácsomat és egy kékes darabot választott, én pedig egy halál egyszerű zöld ruhában néztem a többiek elégedett képét.

Bella

Boco

Daniella

Elisabeth

Ester

Eltűntem átöltözni, mert szép a ruha, de elég lesz benne egy egész estét kibírni.
-Jól nézünk ki.-nevet össze a két pink csodában lévő társunk.
-Faja. Akkor mehetünk tovább?- Nincs még cipőnk, sem kiegészítőnk, szóval nem ártana tovább mennünk, de a lányok csak nehezen vállnak meg ruháiktól.-Na zúzzatok öltözni, mert még van egy csomó dolgunk.-mindenki ártatlan szemmel nézett rám, ezért hozzá tettem.-Ékszereket és cipőket sem ártana venni...-erre bezzeg mindenki eltűnt. Én a kasszához sétáltam és kifizettem a ruháinkat. Bieber elvette az összes bankkártyánkat, így muszáj az ő pénzét költenünk, aminek egyáltalán nem örülök és ahogy láttam Bella sem volt elragadtatva az ötlettől.
Nem vagyok oda Justin ért, ami lehet, hogy furcsa, mert pont abban a #rajongjukJustinért korban vagyok, de ez nekem kimarad..csak Bella kedvéért teszem azt, amit teszek.

*Visszaemlékezés*
#5 évvel ezelőtt.
-Annyira csodálatos volt a koncert, hogy azt nem tudom elmondani.-áradozok apunak és anyunak miközben a kijárat felé tartunk az óriási tömegben.
-Kicsim, nyugi. Hallottuk.-nyugtat anya. Nehezen megy neki, mert  éppen kedvenc bandám, a(z) RHCP koncertjéről távozunk. 11 évesként igen nagy szó, hogy beengedtek, de apunak köszönhetően sikerült. A feltétel az volt, hogy a banda egy hétig teljes ellátásban részesüljön Magyarországon. Apa befolyásos ember, ráadásul van egy szállodája és egy utazási irodája is, szóval neki ez semmiség.
Éppen azon gondolkodtam, hogy vajon találkozok-e még Anthony-val, amikor az óriási tömeg elsodort magával. Mivel nagyjából fele akkor vagyok, mint ők nem nagyon tudok mit tenni..csak sodródok velük. Tudom, hogy Justin Bieber koncert következi, ezért tolong itt ennyi "óriás", de ez most nem vigasztal.
Már majdnem a kordonnál vagyok, mikor megragad két kar és a híresség felé visz.
.Szia Törpe. Hogy hívnak?-néz rám az énekes.
-Kiss Amanda.-válaszolok maga biztosan angolul, mert apa angol származású, ezért perfekt vagyok. Hozzá szinte csak az ő anyanyelvén szóltam.
-Gyere, bemegyünk a váróba. Biztosan érted jönnek a szüleid.-mondja mosolyogva és megfogja a kezemet. Anyáék pár perc múlva meg is érkeztek, de amíg nem voltak velem, addig is jól szórakoztam. Beszélgettem az alig 16 éves sztárral meg kaptam gumi cukrot. Tudja mit szeret egy gyerek, hiszen félig még ő is az.
-Szia Justin.-szól oda neki apám-Gyere Ami, induljunk haza.
-Rendben. Szia Justin. Örülök, hogy találkozhattunk.-szorongatom a kezemben a tőle kapott aláírást.
-Részemről a szerencse. Vigyázz magadra.-int, majd indulnia kell ezért hátat fordít és elsétál.

-Kincsem, kösd be magad.-szól hátra anya. Utálom, hogy nekem mindig be kell kötnöm magam, de ők soha nem teszik ezt. Amint csattant az öv elindultunk.
Láttam, hogy apa feje le-le esik, de rögtön vissza is rántja, ezért nyugodt maradtam, és elszundítottam.*

Egy hatalmas csattanásra ébredtem fel anya és apa kirepült a szélvédőn és a helyszínen meghalt. Én az övnek köszönhetően megúsztam néhány horzsolással és vágással az arcomon, aminek mégmindig ott van a helye. Kórházba kerültem, mert nem tudták megállapítani milyen a lelki állapotom és megnehezítettem a dolgukat azzal, hogy nem voltam hajlandó megszólalni. 3hónapig egy szót sem szoltam senkihez. Csak magammal beszéltem.
A keresztanyámhoz, Bettihez kerültem aki Simon és az én kérésemre megváltoztattuk a nevemet. Így lettem Simon Barbara. Mindenhol ez a név áll, de a születési nevem Kiss Amanda. *

Gondolataimból Bella zökkenett ki.
-Ugye nem a múlton agyalsz. Megint.-kérdezi kicsit dühösen. Ő majdnem mindent tud. Azért csak majdnem, mert Justinról nem számoltam be neki és már ő sem emlékezhet rám. Majdnem hat év telt el azóta és rengeteget változtam. 11 évesen  rövid barna hajam volt barna szemekkel. Most hosszú szőke hajjal és a lencsének köszönhetőn zöld szemmel büszkélkedek. Lehetetlen felismerni.
-Nem..vagyis, de.-sóhajtok. Azért lettem ilyen amilyen, mert néha elviselhetetlenül hiányoznak a szüleim. Senkit nem engedtem  közel magamhoz, egészen addig még Bella meg nem jelent. Vele teljesen máshogy éreztem magam és tudtam, hogy ő olyannak fogad el amilyen vagyok, nem kell játszanom előtte a menő csajt. Ő az egyetlen "rokonom". 12 éves koromban fogadtam testvéremnek és azóta úgy tekintek rá.
-Ne agyalj, ezen már nem lehet változtatni.
-Tudom, de nehéz.-mosolygok rá szomorúan.-Nem megyünk kajálni?-dobom fel a hirtelen eszembe jutó ötletet.
-De még nincs cipőn.-kezdi Dani a nyafogást.
-De megyünk. Dan van még 2 hetünk.. majd eljövünk máskor.-nyugtatja meg Bella, és a közeli étterem felé vettük az irányt.

Mindenki tele ette magát és még az otthon maradt személyeknek is vittünk valami ehetőt, mert ahogy őket ismerjük...inkább nem esznek, ha nem gondoskodunk róluk.
6órára értünk haza. Na jó nem nevezném az otthonomnak..de jelenleg mindenki ott tartózkodik aki fontos, szóval mégis csak az otthonom.
-Végre!-pattan fel Bieber a kanapéról mikor meghallja, hogy beléptünk az ajtón.-Muti a ruhákat. -ujjong, mint  egy kisfiú.
-Nem! Majd a koncert után meglátod, szóval add csak ide Bella-veszem ki barátnőm kezéből az ő ruháját is, majd a lépcsőről fordulok vissza az előszobában álló énekeshez.-Amúgy hova viszel minket, hogy ennyire puccba kell vágnunk magunkat?
-Majd a koncert után meglátod.-játszik az előbb használt szavaimmal, majd Bellához fordul és megcsókolja és meg tovább sétálok a lépcsőn..egyenesen a szobámba.

18. rész- Haza értünk.

Sziasztok!:)) Először is, köszönöm a komikat.:)) Jól esnek. Második..na az nincs.:))
Aki járt itt és tetszett neki az, hagyjon valami nyomot. Köszönöm:)) Jó olvasást!:))

*Justin szemszöge*
Már mikor beértünk az utcába lehetett hallani, ahogy a nevemet kiabálták, ami persze jó, de jobb lett volna, ha az otthonom helyszíne titokban marad.
-Nézzétek csak.. ott vannak a galambocskáink.-hallunk meg egyismerős hangot. Túlságosan is az. Samanta! Éreztem.. Nem maradt több időm gondolkodni..ugyanis egy csapat-elég nagy csapat-lány tartott felénk baromi nagy sebességgel. A tesiórájukon biztos nem futnak ilyen gyorsan.
-Futás.-rángatom magam után barátnőmet, ami miatt kicsit rosszul érzem magam, de nem tehetek mást..mert szerintem sokkot kapott.

Egy sikátor szerű részem kötöttünk ki, ami elég ijesztő volt így szürkületben,de a rajongóim elfutottak mellette. Biztonságban éreztük magunkat, ezért megpihentünk.
-Ez húzós volt.-néz fel ölelésemből Bella, majd elneveti magát.- Bocsi Édesem, de akármennyire is rajongtam érted..erre nem lettem volna képes.
-Nem is bánom-sóhajtok színpadiasan-Tudod milyen nehéz az ilyen fanatikusokat lerázni?!
-Volt benne részem.-húzza el a száját.
-DE hé'! Már nem is rajongsz értem?-esik le az amit az előbb mondott.
-Sajnálom nem. Mos már egyszerűen szeretlek.
-Ja, akkor megnyugodtam.
-Erre nem ezt szokták mondani.-színlel felháborodást, de elneveti magát.
-Nem értem mire gondolsz.-idegesítem tovább.-Na jó..én is szeretlek.-nyomatékosítom mondandómat egy hosszú és lágy csókkal.-Indulnunk kéne, már fél nyolc van.
-Huhh. jól elszaladt az idő..szó szerint.-teszi hozzá nevetve.-Menjünk.-össze kulcsoljuk ujjainkat és elindulunk haza felé.

Mire az utcánkba értünk, már csak pár fan lézengett a házunk körül és szerencsére nem tűntek őrültnek.
-Sziasztok.-ér oda hozzánk két nagyjából velem egy idős lány.-kaphatunk egy képet és egy autogramot?
-Persze.-szorongatom még mindig Bella kezét, ezért felé pillantok, hogy mi legyen. Ő csak mosolyogva megvonta a vállát, szóval egy rövid csók kíséretében engedtem el. Ahogy hozzá ért szám puha ajkaihoz eszembe jutott, hogy nekem nem elég egy röpke csók..de bevillant, hogy van közönségünk is.
-Na, ha abba hagytátok az enyelgést foglalkozhatnátok velünk is. Főleg te Justin.-kacsint a szőke hajú lény.
-Gyere.-húzom magam mellé a fekete hajút is, mert nem nagyon láttam rajta, a lelkesedést. Mivel magasabb vagyok náluk, átkaroltam a vállukat Bella pedig lefényképezett minket mindkét telefonnal.
-Köszi, akkor aláírás. Ide kérem.-mutat a melle fölötti részre.. Mondanám, hogy a mellkasára, de az már nem az volt..
-Név?
-Britney-gyorsan alá firkantottam, úgy hogy a lehető legkevesebb helyen érjek hozzá.
-Tessék.-küldöm tovább?-Neked?
-Nekem megfelel a kezemre is..Emma.-aláírom őt is, de Britney megzavar.
-Héhéhé! Bieber.. a telefonszámod lemaradt.-ezt a kijelentést, vagy inkább felhívást eleresztettem a fülem mellett és visszanéztem Emmára, aki kedvesen pislogott felém.
-Amúgy nagyon szép pár vagytok.
-Köszönjük..ha kérhetem ez maradjon még egy kicsit köztünk.
-Ez tök logikus.
-Bár ahogy látom a barátnődet látom..első dolga lesz kiírni twitterre, hogy mit látott.
-Az első dolog: Ő a nővérem. A második: Senki nem hisz  neki. Majd valahogy eljuttatom neked a profilját. Mondjuk bekövetlek. most!-kapja elő a telefonját.-És átküldöm, hogy tudd ki vagyok..és miért küldözgetek neked.. plázacica profilokat.
-Nem követtél eddig?-szakad ki belőlem, az engem foglalkoztató kérdés.
-Úgy gondoltam, hogy fölösleges, mert úgysem követsz vissza. Az életedet meg így is követhettem.. Nővérkémnek köszönhetően.
-Értem, de amúgy akik szimpatikusak..azokat vissza szoktam követni.
-Kötve hiszem, hogy én annak tűnnék a képek alapján. Nézd csak meg.- Igaza volt. A profilképén emósokat megszégyenítő arc kifejezéssel mered a kamerába..és rátesz egy lapáttal, hogy a kép fekete-fehér.
-Huh..kicsit ijesztő vagy.
-Ezt most bóknak veszem. Küldöm Britney tweet-jeit.- Megint igaza volt. Britney oldala velem volt tele. Találtam olyat, hogy velem aludt az éjjel..és nagyon jó vagyok az ágyban. Aztán volt olyan, hogy tudja a telefonszámomat..amit persze tényleg kötve hiszek, mert a közeli rokonaimon és Bellán kívül senki nem tudja. Aki keres az elér twitteren, vagy Scooteren keresztül. Ennyi.
-Hát ezt nem gondoltam volna..-eszmélek fel a rengeteg hamis tweet után.
-Én szóltam..de ne parázz rá! Senki nem hiszi el neki..hogy például vele aludtál.-jelenik meg a telefonomon még egy privát üzenet ikonja. A válaszok főképp arról szóltak, hogy akkor kérnek képet, mire felrakott egy képet..amin otthon alszom.  A saját szobámban. Természetesen mindenkinek leesett, hogy az nem az ő szobája.. ráadásul fent van a neten már vagy egy hónapja, szóval kapott egy csomó megalázó üzenetet.
Ez már tényleg beteges.
-Na jó..ez nagyon durva, de ha ő ebben leli örömét. Nekem mindegy. Jöttök a koncertre?
-Ő-mutat a szőke lány felé-biztosan. Én lecsúsztam a jegyekről, szóval várom..hátha nyerek valami játékon.
-Figyelj a twitterre október 17.-én.
-Mert?-kerekedik ki a szeme.
-Nem mondhatok semmi konkrétat, de figyelj.
-Rendben, de megyek haza viszem Britneyt, mert nem akarom, hogy tele tömje a barátnőd fejét.
-Nem hiszem, hogy meg tudna szólalni.-Bella hevesen kalimpál a kezével, miközben magyaráz. Britney pedig csak nagy szemekkel néz rá.
-Na jó, akkor inkább azért viszem el, mert teljes depresszióba zuhan. Szia.
-Szia.-Vicces látvány volt, ahogy az alacsony fekete hajú lány rángat egy nála legalább 20 cm-vel magasabb szőkét.
-Mehetünk?-fogom meg Bella kezét újra, mire ő apót bólint és elindulunk az ajtó felé. -Mit mondtál neki?
-Semmi izgalmasat. Csak elmagyaráztam , hogy ki kivel van.
-Ohh..értem. Büszke vagyok rád.
-Legalább felfogta, hogy te az enyém vagy.-csókol meg már az előszobánkba.
-Csodálkozom, hogy nem jöttek oda  a többiek..bár nem bánom.
-Szerintem félnek tőled. Borzalmasan ijesztő vagy.
-Valóban?
-Ühhüm.
-Akkor gyere csak ide.- Megharapom egy pici a nyakát, amitől libabőrös lesz.
-És még vérszívó is vagy?? Ez borzalom?-bontakozik ki az ölelésemből és a nappali felé veszi az irányt.

*Bella szemszöge*
Justin megharapta a nyakamat, amitől rögtön vágyni kezdtem a közelségére. Tennem kellett ez ellen valamit, mert mégsem eshetünk egymásnak az előszoba közepén, szóval inkább besétáltam a nappaliba. Mindenki ott volt, és úgy nézett rám mintha szellem lennék.
-Mi az?
-Ti mégis, hogy a fenébe jutottatok be?-kérdezi Elisabeth.
-Őőő..a két lábunkon?!
-Nem úgy gondoltam..
-Ja, hogy a fanok. Már csak néhányan voltak..
-He?-szakítja el tekintetét Boco a tévéről.-Mikor tűntek el?
-Honnan tudjam? Ti ültetek egész nap itthon. Egy darabig futott utánunk kb. a fele, de a többit nem tudom.
-Mi van? -esik le Scooter álla. -Miért nem szólatok?
-Mert tele volt a környék emberekkel.-jön be Justin, és kezeit derekamra kulcsolja. Tudom, hogy ezt direkt csinálja.-Hogy akartál kijönni?Tele volt az utca emberekkel.
-Igazatok van. Mennyit futottatok?
-5-6 utcát.
-Fiatalok.-legyint lemondóan Scooter, majd kisétál a konyhába és pár perc múlva egy üveg pezsgővel tér vissza.-Volt már két buli, de még nem koccintottunk rendesen.-közli velünk, mikor észre veszi, hogy kérdőn nézünk rá.
-Igaz. Hozom a poharakat.-indul meg JuJu is. Borzasztóan aranyos, mikor ilyen kis szorgos. A reggeli is finom volt.. nem képzeltem volna el róla, hogy képes neki állni szendvicseket csinálni csak azért, mert unatkozik.
-Igyunk erre a csodálatoz otthonra.-szólal meg rangidősként Scooter.
-Az otthonunkra!-kontrázunk egyszerre.
Kicsit még elvoltunk lent és beszélgettünk, de 10 óra körül mindenki elvonult a saját kis birodalmába.

-Sweety, jössz velem fürdeni?-néz rám boci szemeket Justin. Nem tudom, hogy van-e valaki aki tud ellen állni ennek a nézésnek,de én nem tudok.
-Igen.
-Akkor várj egy kicsit. Szólok, ha jöhetsz.-csókol meg, de szenvedélyesebbre sikerül, mint ahogy tervezi, mert már a pólómért nyúl, amikor észbe kapok.
-Édesem, fürödni készültünk.-szakadok el tőle zihálva.
-Nem várhat egy kicsit?
-Nem-nem.
-Jó megyek.-nyom egy utolsó puszit a számra.

#15perccel később
-Gyere be!-hallom meg JuJu hangját, mire felpattanok és futok a fürdőszobáig. Igen..csak -ig, mert az ajtóban megtorpanok. Mindenhol apró tea mécsesek égnek és rózsaszirmok hevernek a földön.
Justin a mécsesekből kirakott ösvény végén állt.. és rám várt. Pont mint egy romantikus filmben.
-Ezt..mivel érdemeltem ki?-kérdeztem makogva.
-Azzal hogy vagy!-ér oda hozzám.- Sokat fog változni az életed miattam..és szeretném, hogy tudd, akármilyen messze vagyok tőled.. ott bent..-mutat a szívemre-mindig veled leszek. Már most sok dolog történt.és remélem nem bántál meg semmit.
-Semmit nem bántam meg.-suttogom sejtelmesen a fülébe, miközben nadrágjának a gombjához nyúlok.
-Nem lenne igazságos.-suttog vissza ezzel arra utalva, hogy ő így is csak egy naciban van, míg rajtam a teljes ruházatom díszeleg. Persze ezen hamar változtatott és levette rólam a fölsőmet. Néha nem tudom, hogy hogyan tud ilyen érzelmeket kiváltani belőlem..de vágytam rá. Csókunkat egy perce sem megszakítva tüntettük el egymás ruháit. Nem feledkeztünk meg a fürdésről sem, ezért bemásztunk a rózsaszirmokkal borított kádba és alaposan megfürdettük egymást.

*Justin szemszöge*
Soha senkire nem vágytam mégy így, mint most Bellára. A fürdés nem maradhatott el, mert elég sokat szenvedtem a "berendezéssel" és nem akartuk, hogy kárba vesszen.
Barátnőm érintése nem segített az amúgy is feszült helyzetemen, de türelmesnek kellett lennem.
Amint kiléptünk a kádból felkaptam Bellát, és az ágy felé indultam vele. Mikor oda értem leraktam és finoman végig csókoltam az egész testét.
Egy váratlan pillanatban fordított a helyzetünkön és megcsókolt, majd ráült férfiasságomra. A meglepettségtől és az érzéstől felnyögtem. Nem hittem volna, hogy van bátorsága ezt megtenni, de nem bántam. Tetszik ez az eltökéltség. Mozgatni kezdtem magamon, mert férfi büszkeségem nem engedte, hogy teljesen átvegye az irányítást.

Néhány perc múlva visszafordítottam, mert érzetem, hogy már nem sokáig bírjuk. Teljes  méretem még nem volt Bellában ezért löktem magamon még egyet, s gyorsítottam a tempón, amit hangos nyögésekkel díjazott.
Biztos vagyok benne, hogy fájt neki, mert egy könnycseppen láttam legurulni az arcán, de mikor eltávolodtam volna, lábait a csípőmre kulcsoltam, így nem engedett el.
Éreztem, hogy Jerry-t melegség önti el, ami azt jelentette, hogy Bella elérte e gyönyört, ezzel a csúcsra juttatva engem is.
És ebben a pillanatban jutott eszembe, hogy nem védekeztünk.. Hogy lehettem ennyire felelőtlen. Pár pillanatig még pihentem, majd legördültem barátnőmről, és magunkra húztam a kicsit vizes, de éppen ezért hűsítő takarót.
-Holnap elmegyünk nőgyógyászhoz.- mondom ki halkan, mert óriási bűntudatom volt.
-Semmi szükség rá.-mondja egyszerűen.
-Mert?
-Mióta összeköltöztünk szedem az anya által kiváltott bogyóimat.-hihetetlenül nagy kő esett le a szívemről. Bár nem örülök, hogy 16 évesen ilyen dolgokat kell szednie.-Ne aggódj, minimális a férfi hormon tartalma, így minden ugyan olyan lesz, mint eddig.
-Mi lenne velünk, ha nem ilyen lennél.
-Milyen?
-Mindenre gondolsz..köztük Jerry-re és a következményre is.
-Ez természetes.-bújik közel hozzám-, de aludnunk kéne, Fáradt vagyok.
-Jó éjszakát Sweety.
-Neked is.-csókolom meg finoman, majd vállamra hajtja a fejét és elalszunk.
Remélem most nem olyan ébresztőben lesz részem mint a legutóbbi együtt létünkkor.

17. rész- Belieberek a házunk körül..

Hát sziasztok!:)) Megint kevés komit kaptam, de nem baj.. majd talán ehhez többet kapok.
Tudom, hogy elég késő van,  de nem szerettem volna ki hagyni ezt a napot, hiszen ez egy fotnos nap! Ez úton is szeretnék BOLDOG SZÜLINAPOT kívánni  Justinnak..bár úgysem olvassa el.. Lényegtelen..itt is megettem. A részről csak annyit, hogy nem sok minden történik.de kell ilyen is.Nem húzom tovább az időt!:)) Jó olvasást. :P

<33 Happy Bday.

Ahhww. *.*

*Justin szemszöge*
Az ágyak készen vannak! Talán soha nem nevettem még ennyit, mint most. Jó volt Bellával, hülyéskedni, de valami nem oké vele. Remélem, hogy nem tudja a Selenás dolgot..
Azzal biztos, tisztában van, hogy el kell mennem.. De Selenára még nem áll készen. Pedig muszáj lesz neki elmondanom, és el is fogom.
-Justin elmegyek fürödni.-mondja halvány mosollyal az arcán.
-Jöhetek?-csillan fel a szemem, de ő csak megrázz a fejét.
-Fáradt vagyok. Gyorsan lefürdök, és jövök is.
-Rendben, menj csak.-nyomok egy puszit homlokára.

Tényleg sietett. 10 perc múlva, már a pizsijében sétált ki a szobánkba.
-Mehetsz.-bújik be a takaró alá.
-Sietek.-mondom, majd felállok és átveszem eddigi helyét. Én is siettem és gyorsan befeküdtem mellé.
-Jó éjszakát.
-Neked is.- fordul el tőlem. Megszoktam, hogy így alszunk el, de most ez egy kicsit rosszul esett. Átkaroltam a derekát, és hallgattam ahogy lélegzetei egyre ritkulnak. Így aludtam el.. ezer és egy gondolattal a fejemben.

#Pár órával később..
-Ne! Nem akarom, hogy elmenj! Justin. Kérlek ne hagyj itt!
-Bella..Hé..Édesem. Itt vagyok.-ébresztgetem barátnőmet.
-Justin. Azt hittem elmentél.-borul sírva a nyakamba
-Itt vagyok! Minden rendeben van
-De elfogsz menni.
-Tudod, hogy muszáj. Ha tehetném vinnélek magammal, de Scooter nem engedi.
-Nem is várom el..csak rossz lesz.
-Az biztos, de ameddig itt vagyok érezzük jól magunkat.
-Szeretlek.
-Én is szeretlek-rossz érzés így látni, már most..mi lesz ha tényleg nem leszek itt?
-Aludjunk.
-Igen nem ártana..fél kettő van-nézek a velem szemben lévő órára.-Jó éjt.
-Neked is-fúrja arcát mellkasomba. Sokkal kellemesebb volt így elaludni..

Legközelebb reggel ébredtem fel, mivel Bella édesen szuszogott mellettem..úgy gondoltam nem ébresztem fel. Lesétáltam a konyhába, mert a hasam oda vezetett és készítettem magamnak egy szendvicset. Dél van..és még mindenki alszik, szóval  ha felébrednek az lesz az első szavuk, hogy éhesek, ezért neki álltam szendvicseket gyártani. Nem erősségem a főzés..de a szendvicsekben verhetetlen vagyok.

Készen lettem vagy 50darab szendviccsel..felöltöztem, két óra van..és még mindig sehol senki. Gondolom mindenkinek fárasztó volt a tegnap.
-Jó reggelt Édes.-ugrik az ölembe Bella. Most nem számítottam rá, de örültem, hogy végre van társaságom.
-Neked is.-üdvözöltem egy lágy csókkal.
-Tudtál aludni?
-igen. Bocsánat a tegnapi miatt.
-Jajj! Ne butáskodj.-nézek rá "nagyon mérgesen".
-Meg várjuk még lejönnek a többiek és eszünk.
-Nem kell tovább várnotok.-jön egy hang a hátunk mögül. A hang tulajdonosa pedig Ludacris.
-Na mi az? Fel ébredtetek?
-Nem Bieber. Alva járók vagyunk!-ásítozik Boco.
-Bolond vagy.-neveti el magát Bella.-Gyertek kajálni.
-Van kaja?-jelenik meg társaságunk legfiatalabb tagja.
-Igen, menjetek enni.
-Te nem jössz?-néz rám kérdőn Bella.
-Nem én ettem mikor csináltam.-mosolygok rá. Még mindig rossz érzés, hogy itt kell hagynom, de megpróbálok beszélni Scooterrel.
Ha nem lehet..biztos, hogy haza jövök amikor csak tudok, meg persze fél év múlva..és boldogan élünk tovább. Remélem.

*Bella szemszöge*
Utálom a tudatot, hogy el fog menni.. hiába bízok benne "ismerem" Selenát. Az első dolga lesz, hogy ráhajtson Justinra. Alig reggeliztem valamit, bár tényleg fonom volt amit JuJu csinált.
Siettem, hogy minél több időt tölthessek barátommal..ki akarom élvezni amíg itt van.
-Szívem nincs kedved eljönni velem sétálni?-ölel át hátulról miközben én a szekrényem előtt állok..és a mai ruhámat kutatom.
-DE van. Segítesz ruhát választani?
-Persze.-állít arrébb majd belemászik az óriási szekrénybe.
Nem vettük túl komolyra a formát..ezért egy rövid nacit kaptam. egy ujjatlan felsővel. Justin is felöltözött, majd felhúzott egy napszemüveget egy kapucnis pulcsi kíséretében.
-Vedd ezt fel.-nyom az én kezembe is egy SUPRA pulcsit. Tudom, hogy ez a kedvence, szóval örömmel rángattam magamra. Kicsit nagy volt, de a célnak meg felelt. Ráadásul Ahogy felhúztam, rögtön megcsapott Justin jellegzetes illata, amitől halvány mosoly kúszott arcomra.
-Boco elmentünk.Nem tudom mikor jövünk, szóval ne parázzatok.
-Rendben. Sziasztok.-köszön el tőlünk, mi pedig kilépünk az ajtón és felvesszük szinte egyszerre a kapucninkat. Ezen felnevetünk, és összekulcsoljuk ujjainkat. Imádom fogni  a kezét.. Tudom, hogy nem tudják kik vannak az álruhák alatt, de azt látják, hogy összetartozunk.

Londonban elég sok park van, de mi megtaláltuk a legszebbet. Ez biztos. Nem voltak sokan, sőt kihaltnak mondanám, és nekünk most pont erre volt szükségünk. Leültünk egy padra és néztük a Temzét csendben, még Justin meg nem szólat.
-Bella..el kell mondanom valamit..pontosabban valamiket.-ez már most nem tetszik. Gondoltam magamban.
-Hallgatlak.-fordítom felé fél oldalasan a fejemet, amitől elég érdekesen nézhettem ki, mert Justin felnevetett.
-Tudod..nem London az utolsó állomás.
-Igen, ezt tudom.
-A turné még fél év.
-Ezt is tudom..-nyelek egy nagyot, mert ezt rossz hallani.
-Selenával fogom végig járni az utolsó néhány helyszínt..-nem mondhatom, hogy tudom, mert nem szabadna tudnom. Bár hiába tudom.. ez így, hogy nekem mondja..még fájdalmasabb.
-Bízom benned..-ennyit tudtam kinyögni.
-Köszönöm.-úgy látszik neki ennyi kellett,mert szorosan magához húzott. Amint bele éltem magamat az ölelésünkbe, megcsörrent a telefonja.

*Justin szemszöge*
-Scooter?-szól bele unottan a telefonjába.
-Hova a fenébe tűntetek?
-Kint ülünk a fene tudja milyen parkban.
-Akkor még maradjatok is..
-Mert?
-Ellepték a környéket a Belieberek, de nyugi.. a testőr gárdád már intézi az ügyet. Plusz most jól jön a mélygarázs.
-Persze..jól jönne..ha nem sétálni jöttünk volna.
-Akkor szólj, ha meguntad barátnőd társaságát..és haza hozlak titeket.
-Ne aggódj elleszünk. Szia.
-Szia.-nyom ki menedzserem.
-Mi történt?-kíváncsiskodik Bella.
-Ellepték a környéket a Belieberek.
-Honnan tudták, hogy hol lakunk..vagyis laksz?-kerekedik ki a szeme.
-Samanta..-adtam meg neki az egy szavas választ. Szeretném azt hinni, hogy nem ő volt, de ez lehetetlen.. a barátainkon kívül..csak ő tudja, hogy hol tartózkodom.

-Justin. Most már szabad bejárásom van a koncertjeidre?
-Természetesen.
-Csak mert arra gondoltam, hogy ezt ki kéne sorsolni..-húzza elő zsebéből a csillagos jegyét.
-De akkor el kéne mondani mindenkinek..hogy miért. Nem baj?
-De igen, mert nem akartam, hogy engem is egy pénz éhes picsának nézzenek, de valaki ennek örülne.. én meg vagyok olyan szerencsés, hogy megnyertelek téged.-bújik hozzám.-Szóval, ha felválasz..akkor kisorsolhatjuk a nevemmel. Ha nem..akkor majd te kisorsolod.
-Persze, hogy felvállallak!-csókolom meg boldogan. Örülök, hogy így áll hozzám..és a hírnevemhez. Neki csak egy átlagos srác vagyok..egy "kicsit" több "baráttal". Csókunk elég hosszúra sikeredett..és csak egy vaku villanása szakított félbe minket.-Hát..már nincs más választásunk.-mondom, mire ő felnevet.-Nincs kedved inni egy teát?
-Ahhoz mindig van kedvem.-fogja meg boldogan a kezemet és elindulunk a parkból. Szinte végig követte minket a firkász, de Bellán kapucni volt..ezért őt nem láthatták.-Juju! Ígérd meg, ha elmész..akkor is minden nap írsz.
-Ez természetes! És ha úgy van fel is hívlak.. Kifogjuk bírni.
-Remélem.-fúrja fejét mellhasamba. Büszke vagyok rá, amiért felmeri vállalni a kapcsolatunkat..úgy is, hogy tudja..ez nem lesz zökkenő mentes. Szívszorító élmény így látni őt. Boldogság és szomorúság kavarog bennem. Megvárunk még egy kicsit lenyugszik, majd tovább indultunk. A firkászunk is lemaradt, szóval nyugodtan sétálgathattunk.
-Itt jó lesz?-nézek Bellára, mikor az egyik kedvenc helyem elé értünk.
-Ahham.
-Akkor gyere.-húzom magam után.-Csáó Mike.-köszönök a pultos srácnak. Na ja..itt már ismernek, ezért mindig szabaddá sza legeldugottabb helyet, ha éppen foglalt.
-Ááá..szia Justin. Ezer éve jártál itt.
-Igen..régen voltam már London közelében.
-Mi járatban?
-Csak gondoltam megmutatom a barátnőmnek a kedvenc helyemet..és iszunk egy teát.
-Ő a barátnőd?-esik le Mike álla ahogy a kezünkre néz.
-Igen..
-Hű! Minden elismerésem.-biccent felém, mire én csak elmosolyodok.-Mike Hamswort.
-Bella Smith.-mutatkozik be röviden barátnőm is.
-Na gyertek.-indulunk a helyük felé.-Vissza jövök, ha kiválasztottátok, hogy mit szeretnétek.
-Már tudjuk.
-Na?
-Két epres tea, csokis sütivel.-nézek Mike-ra.
-Hozom.-indul futóléptekkel a pult felé.
-Ugye nem baj, hogy ezt rendeltem.
-De hogy baj! kösznöm..hajol hozzám egy puszi erejéig.
-Biztos, hogy készen vagy erre? Nem azért, mert nem örülök, csak nehéz lesz.. így is #azismeretlenlány-ról szól minden.
-Előbb-utóbb úgyis kiderült volna..meg hát le is kaptak minket..szóval felesleges titkolózni.
-Jogos.
-A jegyet csak az utolsó héten akarom kisorsolni..úgy tudom már nagyon kevés jegy van.
-Igen ez így igaz. Mi lenne, ha a hónap fordulónkon sorolnánk ki? Aznap úgyis lesz egy interjúm, ahol bejelenthetnélek..
-Ez jó ötlet. De ugye nem kell veled mennem? Mármint az interjúra szívesen elkísérelek, de nem szeretnék rajta rész venni..
- Persze, hogy nem. Nem erőltethetnek semmit.
-Köszönöm.
-Így is meg fog jelenni pár cikk a parkos csókunkról.-húzom el a számat.-Tagadjam, hogy én vagyok a képeken?
-Fölösleges. Nem volt rajtad kapucni..csak engem tudsz tagadni..mármint a ki létemet.
-Mindegy..úgyis csak téged akarlak védeni..én már eléggé hírhedt vagyok így is.
-Szinte senki nem gondol annak...maximum akik féltékenyek.
-És a firkászok..
-Ne törődj velük.. nekik soha semmi nem felel meg.. médiás vagyok.
-Tényleg mi lesz a suliddal?
-Gondolom magán tanuló leszek..most éppen "beteg vagyok". Elintézte anya.
-Bemenjünk beszélni az igazgatóval?
-Úgy érted mi? Ketten?
-Ahha.
-Jó ötlet berángatni téged a Belieber 10.-11.-12. osztályosok közé?
-Nem izgat-rántom meg a vállamat-érted bármit.-suttogom szinte a szájába, majd megcsókolom. Biztos, hogy hiányozni fog nyelvének játéka..hiszen már most össze szorul a tokom, ha a távolságra gondolok..és jobb esetben is csak havonta egy napot lehetünk együtt.
-indulhatunk?-néz rám csillogó szemekkel barátnőm, mert hogy közben elfogyasztottuk a kihozott uzsonnánkat..vagy vacsoránkat. Ahogy vesszük.
-Menjünk..vessük bele magunkat a Belieberekbe..nem zaklatom Scootert..meg nem is tudna kijönni, ha tényleg olyan sokan vannak.